Tanulmányok Budapest Múltjából 10. (1943)
Kovács Lajos : Pest szabad királyi város vezetői (bírái és polgármesterei) 1687-től 1790-ig
104 KOVÁCS LAJOS komolyan megfogni. Mindenekelőtt eljuttatta a panaszokat Hülffhöz és felhívta, hogy védekezését záros határidőn belül adja elő. A letett bíró megfelelt a vizsgálóbiztos rendeletének és 1790 j únius végén beadta védekezőiratát. 407 ) A védekezés elég súlyos feladat elé állította Hülfföt. Nemcsak a körmönfontan megfogalmazott vádak elleni védekezés, hanem a védekezéshez szükséges bizonyítékok előteremtése is alapos munkát kívánt. Hülff védekezőirata fontos várostörténeti dokumentum, mert sok lényegbevágó részletet feltár a II. József korában Pesten végbement eseményekből, a mellett Hülff életére és családi körülményeire is számos adat meríthető belőle, sőt az elhalt uralkodóra vonatkozólag., is tartalmaz néhány érdekes adatot. A benne foglaltak hitelét nagy mértékben támogatja az a körülmény, hogy az egykori katonatiszt, aki a jogi és politikai fogásokban meglehetősen járatlan volt, kertelés nélkül elmondott mindent, amit az ügyhöz tartozónak vélt, nem véve tekintetbe, hogy adatait felhasználhatják ellene. Állításai támogatására igen sok dokumentumot csatolt, részben a saját tulajdonát képező iratokat eredetiben, részben hatósági iratokat hiteles másolatban. Ezek a mellékletek szintén a mellett szólnak, hogy állításai helytállók. 408 ) Azok a vádak, amelyekkel Hülfföt illették, nagyjából a következők. Vádolták azzal, hogy a város romlását akarta, mikor az országgyűlési szállásokat megtagadta és 1779-ben is a város közönségét akarta tönkretenni a József trónörököshöz intézett panasziratával ; megsértette a város jogait, mikor az uralkodótól tanácsnoki tisztet kért, illetőleg nyert; a polgármesteri székbe erőszakos úton került és abban sohasem erősítették meg ; miután elnyerte a hatalmat, zsarnoki módon élt vele és elnyomta a tanács szabadságát, a város pecsétjét pedig tilalom ellenére lakásán tartotta. Személyére vonatkozólag felhozták, hogy a katonai pályát állhatatlanságból hagyta el és hogy 20.000 forint adóssággal terhelten kezdte a városi szolgálatot, de még elmozdítása előtt megszabadult terheitől. Megvádolták, hogy kétszeres fizetést vett fel a városi pénztárból, hivatali hatalmánál fogva pedig a város pénztárával fizettette meg a házában levő katonai nevelőintézet és tiszti szállás bérét. Állították, hogy megkárosította a várost meggondolatlanságból és egyéni érdekből is, ugyanis ingyen telket adott az Újépület emelésére, magáncélra vett igénybe városi munkásokat és építőeszközöket, szóbelileg utalt ki pénzt, a katonai kórházhoz igénybevett telkéért a vételár többszörösét kérte. Még nem teljesült szándékában is megtámadták, amikor felhozták, hogy a tanács egy kártérítési igényét jogalap híjján elutasította. Felhozták végül, hogy megsértette magánosok érdekeit, midőn az állatorvosi iskola céljaira kiszemelt telkek fölött elvonta a tulajdonosoktól a rendelkezési jogot, amikor a józsefvárosi templom már kijelölt helyének megváltoztatását kieszközölte, és hangsúlyozták, hogy még az egyházat sem kímélte, mert a Józsefvárosban épülő templom köveit és meszét saját építkezésére vette igénybe. 409 ) Hülff meg volt győződve ártatlanságáról, ezért minden követ megmozdított, hogy ügye mielőbb dűlőre jusson. 410 ) Ellenfelei azonban nem tartották sürgősnek az ügy elintézését és igyekeztek a kibontakozást
