Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
BUDA ÉS PEST SORSDÖNTŐ ÉVEI 69 Ezt már csak azért is elérni remélik, mert bár Buda erős vár, élelmiszer, puskapor, hadianyag is elég van benne, mégis őrséggel nincsen kellőképpen ellátva. — Török Bálint már többször próbált Budára bejutni, de hiába. — A mi csapataink Pestről a Dunán át el tudták már ágyúkkal érni az tigynevezett vizi tornyot és azt lövik is. — György barát Szent György napján a lengyel követet kihívta a várból a városba és többé a várba nem is engedte vissza. Ferdinánd még ezt is jó jelnek veszi. 187 ) Nyilvánvaló tehát, hogy Buda ostroma megkezdődött, és május 16-án Thurzó Ferdinánd királynak jelenti, hogy felséged szolgája, Lévai Gábor Buda alatt ágyúlövéstől találva elesvén, özvegye segélyt kér, s Thurzó javasolja, hogy a király adjon az özvegynek valamit. 188 ) Ferdinánd király május 17-én és 18-án a birodalmi gyűlésen levő kalocsai érseknek és társainak, továbbá Thurzó Eleknek megírja, hogy Buda most már annyira körül van zárva, hogy oda bemenni, vagy onnan kijönni teljes lehetetlenség. Május 16-ának reggele óta a mieink több helyen már el kezdték a város falait ágyúkkal töretni. Egyelőre nem tudja, hogy az oszmánság hol van, mennyi a számuk és milyen gyorsan óhajtanak a főváros segítségére sietni. Ő mindenesetre azon lesz, hogy az oszmánságot Buda elfoglalásával megelőzze. Egyébként tudatja Frangepánnal Lévai Gábor halálát is. 189 ) Buda lövetéséről Batthyány Kristóf hírt ad Keglevics Péter varasdi főispánnak és írja, hogy a felség Buda alatti táborából érkezett ember jelentette, hogy Buda város falait az ágyúk már három helyen törik. 190 ) Úgylátszik Budavár eredményes ostromában egy ember nem bízott csak és ez Perényi Péter volt. Perényi május vége felé Ferdinánd királynak bejelentette, hogy Buda alól haza akar menni. Ferdinánd erre május 30-án azt a választ adja, hogy Perényi most nem mehet haza, hiszen Budavár ostroma »in hoc statu versatur, ut propediem sit aliam faciem habitura«, így tehát Ferdinánd Perényit nem engedte haza, annál is inkább .— írja Ferdinánd — mert reméli, hogy a vár és város ostromát folytatni tudja. 191 ) Ez utóbbi kifejezés azt látszik igazolni, hogy Buda ostroma körül valami nem volt rendben. Perényi ezt valószínűleg észrevette és ezért akarta az ostromot otthagyni. Lehet, hogy a Pálczán-féle árulás fölfedezése volt az ok, amiért Perényí távozni óhajtott, aki mint jószemű ember, hamarosan észrevette, hogy Roggendorf Budát sohasem fogja elfoglalni tudni. Buda ostromával kapcsolatban, amint az már lenni szokott, a német birodalmi gyűlésen mindenféle hírek kerültek forgalomba. így pl. június 4-én Röchlinger Farkas, az egyik augsburgi követ Herbart György augsburgi polgármesternek azt írja, hogy György barát Budáról kirohanást rendezett és néhány gabonás hajót elfogott. Híre jár annak is, hogy ezen a héten Budát egész komolyan meg fogják rohamozni. Június 7-én ugyancsak Röchlinger az augsburgi polgármesternek jelenti, hogy Roggendorf ék a királyi vár alatti kertet már elfoglalták volna és remélik, hogy néhány napon belül a budai várat és a várost is elfoglalják. Némelyek még mindig azt állítják, hogy György barát Budáról kirohanást rendezett és ezzel nagy károkat okozott volna. 192 ) Az augsburgi követ által említett roham Buda városa ellen június elsején tényleg megtörtént, de nem sikerült. Június 8-án maga Ferdinánd
