Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
70 IVANYI BEIyÄ király is kéntelen volt ezt bevallani azon levelében, amelyet Frangepan kalocsai érsekhez, Nádasdyhoz és Batthyány Ferenchez (tehát a birodalmi gyűlésen jelenlevő követekhez) intézett. Ferdinánd azt is bevallja, hogy jó néhány száz katonája »ab igne artificiali«, továbbá kilőtt kövektől és golyóktól megsebesült, azonban háromszáznál többen nem haltak meg. Az ostrom, dacára ennek, tovább folyik, és újabb módokat fognak kigondolni arra nézve, hogy Buda város vagy megadás vagy erőszak által megszereztessék, még mielőtt az oszmánok hada megérkezik. 193 ) A sikertelen roham mindenesetre jó volt arra, hogy a birodalmi gyűlést segítség megadására hangolja, ámde az ostromló seregben minden valószínűség szerint ez a körülmény erős erkölcsi lehangoltságot okozott, viszont az ostromlottakat további még hevesebb ellentállásra ösztönözte. Úgylátszik tehát, hogy májussal a bizakodás hónapja visszahozhatatlanul elmúlt. Erről a szerencsétlen rohamról Augsburg város követei (Röchlinger és Hoser) is megemlékeztek s városuk tanácsának megírták, hogy a június elsei roham kudarcot vallott, és 800 katona (Knecht) részint meghalt, részint pedig megsebesült. Ugyanekkor azt is megírták, hogy a keringő hírek szerint három basa körülbelül százezer emberrel a Szerémségbe érkezett. 194 ) Javában folyt időközben a regensburgi birodalmi gyűlés, és végre két hónapi várakozás után, amint a gyűlés a vallási kérdésekkel végzett, szóhoz jutott a magyar követség is. Június 9-én a magyar követség vezetője, Frangepan Ferenc kalocsai érsek elmondta európai hírű beszédét, melyben természetesen megemlékezett Buda városáról is. Elmondta, hogy Nándorfejérvár és a Szerémség elvesztése óta az oszmán hadak előtt Magyarország tárva-nyitva áll, és sem a Duna, sem a Dráva-Száva vonala ezen országot már többé nem védi. Védtelen az út az ország szívéig, fővárosáig, s védtelen maga a főváros is. Természetesen ezen az alapon segítség megadására hívta föl a birodalmi gyűlést, és talán ennek a beszédnek a hatása alatt jött létre a Buda visszavételére irányuló 1542. évi nagy hadivállalat, amely azonban szintén eredménytelenül végződött. 195 ) Alig hangzott el a nyolc nyomtatott kiadást megért hatalmas és hírneves beszéd, 196 ) Röchlinger és Hoser augsburgi követek siettek azt városuk polgármesterével közölni, megemlítve, hogy Frangepan főleg Buda védtelenségére helyezte a hangsúlyt. 197 ) Ferdinánd seregeinek, mintha csak a fátum üldözte volna őket, ez alkalommal sem volt Buda alatt szerencséjük. A sikertelen és szerencsétlen roham után Roggendorf ék folytatták ugyan az ostromot, de különösebb eredmény nélkül. Úgylátszik tehát, hogy mégis Perényi Péternek volt igaza, amidőn Buda alól hazakéredzett, mert az ostrom minden volt, csak éppen eredményes nem! Június 13-án kelt levelükben Augsburg követei városuk tanácsának jelentik, hogy Budánál a helyzet változatlan, és a város még most sincs elfoglalva. Brkezett ide ugyan bizonyos lárma arról, hogy a várost bevették volna, ámde ez a hír — sajnos — nem bizonyult valónak. Vaklárma volt az egész, mégis Ferdinánd a főváros ostromát most sem akarja abbahagyni. 198 ) 1541 június elején Maylád István erdélyi vajda valamiért Ferdinándtól segítséget kért. Ferdinánd június 14-én Bécsből válaszol neki és azt
