Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
72. IVÁNYI BÉI/A seregei bevették volna, nem bizonyult igaznak, mert erről sem a császárnak, sem pedig tanácsosainak biztos értesülései nincsenek. Június 20-án az augsburgi követek Herbard György augsburgi bírónak már csak arról írnak, hogy Budát remélhetőleg be fogják venni. Morvából a segédcsapatok már Buda alá indultak, és remény van arra, hogy a római király (t. i;, Ferdinánd) 40.000 embert tud Buda alá küldeni. — A Buda elfoglalásáról szárnyrakelt vakhírnek okát tudják adni. Ugyanis Budán némelyek (t. i. Pálczán Péter és társai) titkon összejátszottak a királyi felség hadi népével és kitervezték a város átadását, ámde a titkos terv kipattant, és a budai polgármester, a bíró némely személyekkel együtt kénytelen volt a városból elmenekülni. 2 04 ) Érdekes jelenség, hogy míg a magyarság tisztában volt azzal, hogy a Buda körül táborozó ostromló sereg helyzete a nagy erővel közeledő szultán miatt éppen nem volt rózsás, addig a császáriak rendkívül bizakodók valának, mintha csak nem is sejtették volna, hogy nemsokára milyen kétségbeejtő helyzetbe kerülhetnek. Június 21-én Batthyány Ferencné Batthyány Kristófnak nyíltan meg is írja, hogy neki az oszmánok felől, akik Buda fölmentésére sietnek, rossz hírei vannak. 205 ) Ezzel szemben Salm gróf június 22-én a Buda alatti táborból feleségével azt a reményét közli, hogy Buda városát néhány napon belül elfoglalják. 206 ) A szultán tehát közeledett Buda felé. Ez olyan tény volt, ami előtt még Ferdinándnak is meg kellett hajolnia és tudomásul kellett vennie. 1541 június 25-én Ferdinánd király a regensburgi birodalmi gyűlésen előterjesztette "a szultán elleni hadjáratot illető javaslatait. Ferdinánd ekkor már biztosan tudta, hogy a szultán nagy erővel Eszékre érkezett és innen szárazon és vizén Magyarország, helyesebben Buda felé folytatja útját. A szultán a főváros alól Ferdinánd ostromló seregét el akarja kergetni vagy meg akarja verni, Budát pedig megszállani és megtartani akarja. Buda elfoglalásával együtt egész Magyarországot is bírni óhajtja, hogy ez az ország neki a német birodalom elleni támadásra stratégiai bázisul szolgáljon. ; - Ferdinánd ezen nagyszabású terv ellen védekezni akart, midőn Budát nagyszámú hadinéppel ostrom alá vette. Ezen haderőt már jó ideje nagy költséggel fegyverben tartja, mert Buda város és vár bevétele máig elhúzódott, és a királynak számolnia kell azzal, hogy az ostrom még folytatódni fog. Nehogy tehát Ferdinánd hadait Buda alól elkergessék és a fővárost az ostrom alól fölmentsék, kell gyorsan a segítség. 207 ) Budavár ostromának folytatását június 30-án Ferdinánd nővérével, Mária királynéval is tudatta. Reméli, hogy ha az oszmán őt nem »zavarja«, akkor a várost el is foglalja. 208 ) -— Naivitás volt Ferdinánd részéről azt gondolni, hogy a szultán talán azért siet Buda alá, hogy páholyból szemlélje Buda ostromát és vigyázzon arra, hogy hadai Roggendorfekat eme szórakozásukban ne zavarják. Tisztában lehetett azzal, hogy a szultán nagyon is zavarni akarja terveit. Tudjuk már, hogy Gorka András lengyel követ májusban Budára érkezett. Nem tudjuk, hogy a követ meddig volt Budán, de azt már tudjuk, hogy június végén Bécsben volt és e hó 29-én azt írja urának, Zsigmond lengyel királynak, hogy Izabella királyné helyzete Budán igen szomorú. Szolgáit állítólag az éhség miatt nagyobbrészt el kellett bocsa-
