Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
BUDA ÉS PEST SORSDÖNTŐ ÉVEI 73 tania, lovai elhullottak, s ha Budáról távoznia kellene, Ferdinánd segítségére szorulna. Szerinte egyébként a szultán hadai gyorsan közelednek Buda felé. 209 ) Kissé különös, hogy a lengyel követ így ír. Nem szabad azonban felednünk* hogy a levél Bécsben kelt, s talán a sötét kép megfestésében Ferdinándnak is volt némi része. Azonban nemcsak Gorka követ, hanem Thurzó Elek is igen sötétnek látta a helyzetet, mégpedig Ferdinánd szempontjából. Ebbéli véleményét a július 8-án Galgócról keltezett levelében nem is titkolja. Mint már előbbi levelemben is megírtam, »res in extremis periculis versantur« — írja Thurzó —- s ha kívülről a Buda alatti tábort segítséggel annyira meg nem erősítik, hogy az ellenségnek ellentállni tudjon, akkor mind Buda, a főváros, mind pedig az egész ország elvész, melynek romjai, amitől Isten óvjon, kétségkívül a szomszédos országokat is a pusztulásba és veszedelembe rántják. A következő napon írt levelében Thurzó Ferdinándnak azt is megbírja, hogy Török Bálint tudatta vele, hogy az oszmán egész bizonyosan Buda segítségére siet, és ő csatlakozni fog hozzájuk. 210 ) Július 23-án Batthyány Ferencné Batthyány Kristófnak azt írja, hogy az oszmán már Buda alatt van. 211 ) Ez úgylátszik, igaz is volt, mert Röchlinger és társai Augsburg város tanácsának július 24-én éjjel Regensburgból ugyancsak azt jelentik, hogy az oszmánok nem messze a mieinktől Buda alatt állanak s ki- és belovagolnak a városba, ami ellen a mieink védekezni vagy ellene tenni nem tudnak. A mieink Pestre a Dunán hajóhidat építettek. 212 ) így állván a dolgok, Ferdinánd július végén még egy kísérletet tett Buda békés megszerzése érdekében. Ezen kísérlet, úgylátszik, V. Károly császár egyenes kívánságára történt, aki július folyamán Ferdinándhoz és Izabella királynéhoz is követet küldött azzal, hogy igyekezzék Budát békés úton megszerezni, illetve Ferdinánddal megszereztetni, mégpedig mind Buda városát, mind pedig a várat. Izabella királyné tanácsadóival meg kell értetni, hogy Ferdinánd őket előbbeni méltóságukban meg fogja hagyni, sőt több beneficiumot is ad nekik, ha igyekeznek Budát a királyi várral együtt Ferdinánd kezére juttatni. A császár kívánságára Ferdinánd július 23-án Regensburgból Herberstein Zsigmondot a Buda alatti táborba küldé azzal az utasítással, hogy minden módon iparkodjék azon, hogy Buda városa és a királyi vár mentől tűrhetőbb föltételek mellett és mielőbb a kezébe jusson. Főleg arra ügyeljen, hogy olyan föltételt el ne fogadjon, amit ő később teljesíteni nem tudna. 213 ) Javára írható Ferdinándnak, hogy ebben a játékban nyilt kártyákkal és becsületesen óhajtott játszani, ámde Buda sorsa ekkor már eldőlt, és a magyar főváros reá nézve már végleg elveszett. Augusztus másodikán Batthyány Ferencné újra ír Batthyány Kristófnak és jelzi, hogy már négy hónapja elmúlt, hogy a Batthyányak csapata »propriis expensis« Buda alatt táborozik. Tudomása szerint újabban "Buda alá csak 5000 oszmán harcos jött (valószínűleg a szultáni had elővédje volt ez), ámde a mieink is naponta sokasodnak. így pl. most más hadakkal együtt 3000 cseh katona érkezett Buda városa alá. Ugyanő augusztus 15-én kelt levelében Batthyány Kristófnak jelzi, hogy a szultán
