Tanulmányok Budapest Múltjából 9. (1941)
Iványi Béla: Buda és Pest sorsdöntő évei, 1526-1541 : főleg levéltári források alapján 32-84
BUDA ÉS PEST SORSDÖNTŐ ÉVEI 57 Október 8-án Fels még Esztergomban volt, de utána elindult Visegrád felé és azt be is vette, Zalay Jánoshoz írt levelében dicsekszik is, hogy Visegrádot, amellyel neki a Budára vezető utat elzárták, szerencsésen elfoglalta. 128 ) Fels október 12-én tehát Visegrádon volt már, de Budával még mindig nem lehetett tisztában, mert ekkor újra fölhívta Iyascano esztergomi kapitányt, hogy küldjön alkalmas kémeket Budára, akik a budaiak és Török Bálint szándékát kikémleljék. A következő napon (október 13) a Visegrád melletti táborból Fels Thurzó Eleknek megírja Visegrád bevételét (ugyanezt megírta Zalay Jánosnak és másoknak is) s jelzi, hogy ezt a fontos várat most erősíti meg, s ha ez megtörtént, ami körülbelül két napot fog igénybevenni, táborát nyomban Buda felé indítja. 129 ) Látnivaló tehát, hogy Fels október közepén Visegrádon állt és sem Buda még kikémlelve nem volt, sem pedig elég fegyveres erő rendelkezésére nem állott. Segítőcsapatokért még Visegrád alól is levelez. így pl. október 15-én innen szólítja föl Wissiczkyt, hogy csapatával a Buda felé induló fősereghez csatlakozzék és vegyen részt a főváros ostromában. Úgylátszik Serédy se nagyon sietett csapata elküldésével, mert Fels október 16-án ír neki, hogy lovasságát mielőbb küldje el, mert holnap (tehát október 17-én) Buda felé indul és miután reméli, hogy egy nap alatt Vácot elfoglalja, innen seregével csakhamar Buda alá vonul. Ugyanekkor Fels a Homonnai Drugethektől is segítséget kért, ezek azonban nem adtak vagy nem akartak adni Buda ostromához hadi népet és ezért Fels előtt mentegették is magukat, aki mentségüket november 2-án kelt levelében el is fogadta. 130 ) Mindezekből azt látjuk, hogy Fels voltaképpen készületlenül ment Buda alá. liehet, hogy abban bízott mindvégig, hogy Izabelláék békésen és harc nélkül át fogják neki Budát engedni. Ugyanebben bizakodhatott maga Ferdinánd is, aki a látszólag nagyszabású hadi készülődés és nekigyürkőzés mellett még mindig azt hitte, hogy a főváros kulcsait tálcán fogják fővezére elé vinni. 1540 október 17-én Ferdinánd Bécsújhelyből levelet intéz Felshez, melyben Buda várának békés úton való megszerzésére ad utasításokat. Szeretné — írja — ha Buda vára vérontás, ostrom nélkül, békés úton kerülne kezébe. Úgy intézze tehát az ügyeket, hogy a tekintélyes költségekre való tekintettel a főváros tényleg hatalmába kerüljön. Izabella királyné fölkérte őt (t. i. Ferdinándot), hogy ne engedje, hogy Buda ostromzár alá kerüljön, tehát Buda vár és város békés átadása tárgyában nem máshol, hanem csakis a királyi táborban tarthat barátságos tárgyalást és Budától körülbelül két mérföldnyire valami alkalmas helyen a tárgyalásra tűzzön ki helyet és háromnapos terminust. Ha a királyné és tanácsosai Budán vagy Pesten akarnak vele tárgyalni és oda őt személy szerint meghívnák, meghagyta, hogy oda semmi szín alatt el ne menjen. Budára be ne tegye a lábát, csak akkor, ha elfoglalta. Tehát csak a királyi táborban tárgyaljon és tőle telhetőleg mindent kövessen el, hogy Buda az ő királyi hatalmába kerüljön. 131 ) íme tehát, Ferdinánd, bízva abban, hogy a Fels-féle elégtelen sereg Budára és Izabella udvarára némi nyomást fog gyakorolni, az utolsó
