Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)
Baraczka István: A magyar nyelv ügye Pest, Buda és Óbuda közigazgatásában 49-59
A MAGYAR NYEI.V ÜGYE PEST, BUDA ÉS ÓBUDA KÖZIGAZGATÁSÁBAN 53 akadálya — legalább is belső használatban — nincs érvényesülésének, és gyakorlatilag is mindinkább növekszenek és bővülnek használatának előfeltételei. Ismeretes dolog a megyék és a megyéken keresztül a nemesség részvétele a magyarnyelvi küzdelmekben. »A pipás nemesek véleménye«, 20 ) mely a magyar nyelvkérdéssel felbolygatni véli a nemzetiségi indulatok viperáit és a deák nyelv érdekében emel szót, egyre inkább elszigetelődik, és a vármegye valójában éppen nemes tagjaival lesz leghathatósabb támogatója, istápolója nyelvünk ügyének. Ez a nemesség, mely eddig a városi hivatal dotációját túl alacsonynak és presztízsét megyei értelemben jelentéktelennek tartotta, egyre több érdeklődést mutat a városi ügyek iránt, és az 1822-es pesti magisztrátusban már hat nemes ül. 21 ) Adataink nincsenek rá, hogy itt közvetlenül munkálták volna a magyar nyelv érvényesülésének útját, de semmi esetre sem voltak ártalmára. A magyar nyelv gyakorlati hasznát igazolta úgyszólván minden megkeresés és átirat is, mely a megyei hatóságoktól érkezett városaink tanácsához. Csak természetes, hogy az a megye, mely meg-megújuló küzdelembe küldte követeit a magyar nyelv érdekében a diétákra, minden alkalmat megragadott, hogy magyarul is készítse iratait és így természetesen azokat is, melyeket Pestre, Budára, vagy Óbudára küldött a nemes tanácshoz. Mindennél jobban kidomborította azonban a magyar nyelv gyakorlati jelentőségét városaink előtt az 1830 : VIII. törvénycikk, melynek 4. §"-a nem mond kevesebbet, mint : »Ut a modo in posterum ad munia publica intra limites regni nemini, qui linguae etiam hungaricae gnarus non estime non intellectis actu fungentibus, aditus pateat.« A törvény e rendel, kezese nemcsak sokat mond, de még többet feltételez. Nevezetesen azt, hogy minden közhivatal elé már oly számos magyarnyelvű ügyirat kerül, hogy a magyar nyelv ismerete minden közhivatal viseléséhez elengedhetetlen feltétel. Hasztalan gúnyolódik egy Baselben kiadott magyarellenes élű röpirat szerzője — »In dem Mittelpunkt von Ungarn selbst z;u Pest und Ofen, wird so wenig magyarisch gesprochen, dass man eher in Steyermark, als in dem Magyarenlande zu sein wähnt« 22 ) — a fejlődés természetes vonalát megtörni, vagy éppen feltartóztatni nagyobb erők sem tudhatták, mint az ilyen propagandisztikus tűszúrások. A magyar nyelv helyzete a háromnyelvű közigazgatásban a belső és külső hatások eredményeképen oly mértékben szilárdul meg, hogy Pesten is, Budán is, Óbudán is szokássá vált, hogy a határozatokat most már kivétel nélkül a beadvány vagy megkeresés nyelvén intézik el, és a tanácsülési jegyzőkönyvekben is szaporodik a magyarnyelvű bejegyzések száma. 23 ) A hármas nyelvhasználat azonban egyre különösebb eseteket produkál. Óbudán a tanács megújításakor 1833-ban ezt találjuk a jegyzőkönyvben : »Restauratio Magistrates. 1. Anno 1833. den 7. December wurde unter dem Praesidio des Herrn ... [stb.] 2. [németül!
