Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)

Baraczka István: A magyar nyelv ügye Pest, Buda és Óbuda közigazgatásában 49-59

56 BARACZKA ISTVÁN hogy e tekintetben »az egyformaság végett« a polgármesteri hivatalhoz forduljanak. Csak e körlevél kibocsátása után érkezik meg a tanácshoz a m. kir. helytartóság november 23-án kelt 34,303. számú leirata, melyben közli a császár és király október 20-án kelt legfelsőbb elhatározását, melyben az ország minden közigazgatási és törvénykezési hatóságainál a magyar nyelv hivatalos használatát elrendeli.

31

) A közigazgatásilag Budához kapcsolt Óbuda természetszerűleg Budához igazodik a magyar hivatalos nyelv ügyében olyannyira, hogy a budai hivatalok számára készített körlevelet a budai tanács Óbudára is megküldi mind magyar, mind német szövegével. 1860 október 30-án érkezik meg Óbudára a körlevél,

32

) de itt elhalasztják a magyar nyelv ügyében való intézkedést 1861 januárjára, amikor Óbuda mint mezőváros saját maga intézi el az ügyvitelének nyelve körül szükséges teendőket. Önállóságának visszanyerése előtt egyetlen esetben mégis intézkedik az óbudai tanács, amely intézkedésével igazolja, hogy a Budától vett körlevelet valójában tudomásul vette. És pedig 1860 december 15-én

33

) elbocsátja állásából a jegyzői hivatal díjnokát, mert nem tud magyarul, és ugyanazon a napon alkalmaz helyébe mást, akiről ugyan nem mondja a határozat sehol, hogy jártas volna a magyar nyelvben, de a megelőző intézkedésekből ez már logikusan következik. Érdekes, hogy mind az elbocsátást, mind az újabb alkalmazást tartalmazó tanácsülési határozatot, bár világosan a magyar nyelv érdekében történik, német nyelven hozzák meg és vezetik be a jegyzőkönyvbe. Amikor azonban Óbuda közigazgatási jogállása megváltozik, és Pest megye kötelékében mezővárossá alakul, azonnal intézkedik az ügyvitel hivatalos nyelvének megállapítása tekintetében. 1861 január 12-én foglalkozik a tanácsülés a kérdéssel és a város hivatalos nyelvéül a magyar nyelvet teszi meg.

34

) Meghagyja ugyan a lehetőséget, hogy »amennyire szükségeltetnék«, a tanácsi végzéseket német nyelvre is lefordítsák, de közigazgatása a város belső ügyeiben is magyar nyelven folyik. Ezt a határozatot már magyarul hozza meg a tanács, és ugyanígy vezetik be a tanácsülési jegyzőkönyvbe is. A megyei hatóság még 1863 május 13-án is kötelességszerűen figyelemébe ajánlja az óbudai tanácsnak az 1863 március 29-én kelt 4108. számú királyi udvari rendelet intézkedéseit,

35

) melyek »szorosan községi ügyekben« lehetővé teszik a nemzetiségi igények figyelembevételét az esetleges »szenvedelmes súrlódások megszüntetése, illetőleg elhárítása tekintetéből«, Óbudán azonban »hivatalos nyelvül ezentúl is a magyar nyelvet használni határoztatván«, a rendeletet egyszerűen tudomásul veszik. Budát és Óbudát megelőzve Pest városa az első, mely a magyar nyelv ügyének aktualitását fontolóra veszi.

36

) Sem Budán, sem Óbudán nem találkozunk a hivatalos iratokban a nemzetiségi érzés megnyilvánulásának olyan formáival és mértékével, mint amely Pest város összes nyelvi intézkedésében megnyilvánul. Pest példájának ereje bizonyára közreműködött abban, hogy a budai tanács jóval megelőzve az októberi nyelvrendelet kézhezvételét, foglalkozik a kérdéssel.