Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)
Kovács Lajos: A kamarai adminisztráció és a budai polgárok 1694. évi viszálya 28-48
A KAMARAI ADMINISZTRÁCIÓ ÉS A BUDAI POLGÁROK 1694. ÉVI VISZÁLYA 2$ A katonaság féltékenyen ügyelt hatalmára és tekintélyére. 4 ) Buda visszafoglalása után elsőnek természetesen a katonai hatóság foglalt helyet a városban és hozzálátott a berendezkedéshez, melyben a maga szempontjai vezették. Buda erődéinek ebben a korban nagy volt a jelentő? sége. Éppen ezért a vár parancsnokául magasrangú katonatiszteket tettek meg, akikben egyformán megvolt a korukbeli osztrák főtiszteknek minden erénye és fogyatkozása. Katonai kötelességeik ellátása mellett nem feled? keztek meg magánérdekeik szolgálatáról sein. A mellett, hogy ismételt tilalom ellenére igyekeztek beszedni az adókat és vámokat és ezzel kárt okoztak a kamarának, rendszeresen űztek kereskedést és állandóan kísér? léteztek borméréssel, ami viszont a polgári rendnek járt nagy kárával. 5 ) Röviddel a katonaság után Budára érkezett Werlein kamarai inspektor, akinek a megérkezése a polgári élet megindulását jelentette. 6 ) E leinte legfőbb teendője a katonaság igényeinek ellátása volt, azonban hamarosan hozzákezdhetett az elnéptelenedett város újratelepítéséhez is; A töröktől visszafoglalt terület gazdasági és polgári megszervezését az uralkodó teljesen a bécsi kamarára bízta, 7 ) így Werlein mint a kamara képviselője és megbízottja joggal tartott rá igényt, hogy a külföldről hozott telepesek megszervezését ő végezze el a saját hatósága alatt. Reá hárult az a feladat is, hogy a kamara és a polgárok érdekeit az imént részletezett esetekben védelmébe vegye. Kikerülhetetlen volt tehát, hogy a katonai és kamarai érdek összeütközésbe kerüljön egymással. Különösen a polgárok feletti hatalom kérdésében keletkeztek közöttük heves viták a visszafoglalást követő első évben. Tekintettel arra, hogy a háború még folyt, a katonaság határőrvidékszámba vette Budát és ragaszkodott hozzá, hogy a polgárság az ő joghatósága alá tartozzék. 8 ) Werlein szívósan védelmezte a kamara által rábízott érdekeket és alkalmas időpontban megalakította a kamarától függő városhatóságot. 9 ) Az uralkodó helybenhagyta eljárását és a városparancsnok is megfelelő figyelmeztetést kapott, hogy ne zavarja ezt, a megoldást. Bár a katonaság kénytelen volt tudomásul venni a történteket» igényeiről nem mondott le. Állandóan megmaradt a súrlódás a katonai és a tekintélyére épp oly féltékeny kamarai hatóság között és néhányszor igen súlyos összeütközésre került közöttük a sor. ; A kamarai és a városhatóság viszonya is szinte kezdettől fogva kedvezőtlenül alakult. Ezt elsősorban az okozta, hogy a polgárok szerettek volna megszabadulni a szoros függést jelentő kamarai fennhatóság alól. Néhány héttel a tanács megalakítása után Buda követei résztvettek a pozsonyi országgyűlésen, ahol megismerték a magyar sz. kir. városok jogait és kiváltságait. 10 ) Ez a körülmény maradandó hatással volt ezekre az idegenből ideszakadt emberekre, mert tudatára ébredtek annak, mennyire megalázó helyzetben vannak a kamarai uralom alatt a magyar közjog szerinti kiváltságokat élvező sz. kir. városokhoz képest. Amit erre vonatkozólag a pozsonyi országgyűlésen beszélgetéseik során hallottak, annak a hatása alatt Buda és Pest kiküldöttei haladéktalanul az uralkodóhoz fordultak és kérték városaik régi szabadságának visszaállítását. Ezzel a ténnyel vették kezdetüket a budai önkormányzati törekvések. Néhány év alatt ezek a törekvések igen komoly alakot öltöttek.
