Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)

Kovács Lajos: A kamarai adminisztráció és a budai polgárok 1694. évi viszálya 28-48

SÍI KOVÁCS lyAJOS a kamarát képviselő adminisztráció részéről azonban mindig heves ellenzésre találtak. Az adminisztráció arra számított, hogy fennmaradását és hatalmát az országnak tervbevett újjárendezése végleg biztosítja.

11

) Az országba hozott kameralisták féltek attól, hogy feleslegessé válnak, vagy legalább is át kell engedniük a neoacquistica sz. kir. városoknak olyan jogokat és hasznothajtó jogosítványokat, melyek a magyar közjog szerint a sz. kir. városokat illették. E miatt féltékenyen figyelték a neoacquistica sz. kir. városok minden olyan megmozdulását, mely régi kiváltságaik visszaszerzésére irányult. Érthető ezekután, hogy az autonómista törekvések időnként adminisztráció-ellenes küzdelem bélyegét viselték magukon és városi körökben szinte a gyűlölet határán mozgó indulatokat váltottak ki a kameralisták ellen.

12

) Önkormányzat elnyerésére irányuló törekvéseikben a budaiak alkalomadtán készséges pártfogóra találtak az adminisztráció ellen a városparancsnokokban. Alapjában véve a katonasággal sem volt jóviszonyban a város. A beszállásolások, a tisztek részvétele a kereskedelemben,. a katonaság által védett markotányosok versenye, a természetbeni katonai szolgáltatások, a nagy hadiadó, a katonai átvonulások alkalmával a lábonálló terményekben, gyümölcsösökben okozott károk és a végrehajtások katonai úton való foganatosítása állandó kesergés és panasz tárgyát képezte.

13

) Minthogy azonban az adminisztráció a maga hatalmát gyámkodásszerűen gyakorolta a város fölött és állandóan beleszólt az ügyeibe,, a polgárok szívesen elfogadták a katonaság támogatását a közös ellenség ellen, jóllehet, mint az események igazolták, a parancsnokok készek voltak arra, hogy adott alkalommal a kamarai fennhatóság helyébe a saját fennhatóságukat léptessék. A városhatóságnak az adminisztrációtól való függése igen szilárd alapokon nyugodott. Jelentős befolyást nyert az adminisztráció arra, hogy ki legyen a városhatóság feje. A polgármestert ugyan a polgárok választották, de mindig az adminisztráció három jelöltje közül. A megválasztott polgármestert a bécsi kamara erősítette meg tisztében az adminisztráció által tett jelentés alapján. A polgármesteri tisztség rövid időre, mindössze egy évre szólt.

14

) Az adminisztráció természetesen olyan jelölteket állított, akikben megbízhatott. Amennyiben tévedett volna várakozásaiban, a kifogásolt személyt a legközelebbi jelölés alkalmával módjában állott mellőzni. Jogában állott az adminisztrációnak az 1691 szeptember 1-én kelt kamarai rendelet alapján a polgármester által vezetett számadásokat felülvizsgálni,

15

) bár ezt a jogát több éven át nem gyakorolta. A jelölésre és a számadások felülvizsgálására biztosított jogát vette igénybe az adminisztráció, mikor az 1693. évre megválasztott budai polgármester működését kedvezőtlennek találta érdekeire. Buda polgármestere az 1693. évben Bösinger Ferenc Ignác gyógyszerész volt, akinek emlékét mindmáig fenntartotta a fővárosnak egy a budaörsi határban fekvő dűlője és méltán, mert döntő szerepe volt abban, hogy Buda hosszú küzdelem után visszanyerhette magyar sz. kir. városi állását. Bösinger bajorországi származású volt és szűkebb hazájában végezte el a gyógyszerészeti tanulmányokat. 1679-ben, mikor Bécsben pestisjárvány dúlt és a betegség pusztítása a gyógyszerészeket is megtizedelte,