Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)

Gárdonyi Albert: Középkori települések Pest határában 14-27

Középkori települések Pest határábanA pesti városi tanács 1703 március 6-án kelt emlékiratában (Schmall : Adalékok I. köt. 308. s köv. 1.) többek között azt kérte az udvari kamarától,, hogy hagyja meg a várost Szent lyászló és Burgundia puszták birtokában, melyek a város területén belül fekszenek (als seyn in ipso territorio zwey Praedien, das eine Szent lyászló, das andere Burgundia gênent). Az udvari kamara teljesítette a pesti városi tanács kérését és I. lyipót király 1703 október 23-án kelt kiváltságlevelével a városnak adta a nevezett pusztákat azon indokolással, hogy addig is a város birtokában voltak. Schmall Lajos kétségbevonta a nevezett puszták fennállását (id. m. 45. 1.) s Szent lyászló pusztáról azt írta, hogy a pesti határban vagy a Pesttel határos területen Szent lyászló nevű puszta vagy helység nem volt. Alig hihető, hogy a pesti városi tanács olyat kért vagy kapott volna az uralkodótól, ami nem volt,, mert ennek nem lett volna gyakorlati jelentősége. Burgundia puszta helyét biztosan kijelölni ezidószerint még nem lehet ugyan, Szent lyászló község s utóbb puszta fennállása azonban okleveles adatokkal bizonyítható. Nevezetesen a jaszói konvent 1480 július hó 2-án kelt oklevele szerint az óbudai káptalan óvást emelt az ellen, hogy prépostja az Óbudával szemben elterülő (ex opposito civitatis Vetero-Budensis) Szent lyászló területén halastavat csináltatott, mert ez a terület nem a prépost, hanem a káptalan tulajdonát képezi. Volt tehát a középkorban Szent lyászló nevű község, amelyen Báthori István országbíró 1473 július 15-én kelt vizsgálati parancsa szerint az óbudai káptalan jobbágyai laktak, tehát lakott terület volt. Ezeket a jobbágyokat a nevezett vizsgálati parancs szerint a margitszigeti apácák jobbágyai, az apácák jenői majorja mellett megtámadták, mikor a pesti vásárról a Duna partján (per littus Danubii) hazafelé igyekeztek. KbbŐl kitetszik, hogy Szent lyászló délen Jenővel volt határos s a Pestről Szent Iyászlóra vezető út közvetlenül a Duna partján haladt. Ez a község már a török hódoltság kezdetén elvesztette lakosait, s Paksi Jánosnak 1553 szeptember 13-án Ferdinánd királyhoz intézett levele szerint csupán puszta temploma maradt fenn (juxta templum desertum Sancti Ladislai contra Vjetus-Budam situm), amely Óbudával szemben állott. Utóbb ez a templom is elpusztult s csak a hajdani község emlékezete élt tovább. Ez elpusztult község területét kérte és kapta az uralkodótól 1703-ban a pesti városi tanács ; nem mondhatjuk tehát, hogy nem létező valamit kértek. Az előadottak szerint Szent lyászló a középkorban az óbudai káptalan tulajdona volt, de az óbudai káptalan volt a földesúr a szomszédos községek területén is, mert a váci káptalan 1495 szeptember 21-én kelt.