Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)
Gárdonyi Albert: Középkori települések Pest határában 14-27
KÖZÉPKORI TEKEÍPÜIvÉSEK PEST HATÁRÁBAN 15 oklevele szerint (Pozsonyi káptalan levéltára. Capsa Budensis I. fasc. 5, nr. 1.) Káposztásmegyer ; a budai káptalan 1514 április 24-én kelt oklevele szerint pedig (Budai protocollum 271, 1.) Fót is a káptalan tulajdonát képezte. Ez utóbbi határos volt a váci püspökség mogyoródi és szent jakabi birtokaival, amelyek eredetileg a mogyoródi bencés apátsághoz tartoztak, annak megszüntetése után pedig Mátyás király közbenjárására IV. Sixtus pápa 1481 augusztus 20-án az óbudai prépostsághoz csatolta azokat, miáltal a káptalan 'itt hatalmas uradalom felett rendelkezett. Ez a földesuraság azonban nem tartott sokáig, mert VIII. Ince pápa 1491 december 3-án kelt oklevele szerint a mogyoródi bencés apátság birtokait a váci püspök fegyveres erővel elfoglalta s amint az országbíró 1523. évi okleveléből értesülünk (Bártfai Szabó László : Pest megye okleveles emlékei 363. 1.), azt végérvényesen meg is tartotta. Szent László községen innen terült el a margitszigeti apácák Jenő nevű birtoka, melynek dunai révéről Zsigmond király 1425 január 25-én kelt levelében (MODL 11628) azt olvassuk, hogy Felhévízzel szemben (ex opposito superiorum Calidarum Aquarum) terült el, Jenő községnek tehát közvetlenül a Margithíd pesti feljárója mellett kellett állania. Ez a Jenő község eredetileg a Kartal-nemzetség birtoka volt s a Kartal nembeli Mochor útján az esztergomi káptalan kezébe jutott, amint erről a budai káptalan 1287. évi oklevele (Esztergomi káptalani Ívtár. Capsa 53. fasc. 7. nr. 2.) tanúskodik. Mikor aztán IV. Béla király a margitszigeti apácakolostort megalapította, az apácák számára szerezte meg ezt a kolostor közelében elterülő birtokot olymódon, hogy az esztergomi káptalannak a hontmegyei Szálka királyi birtokot adta érte cserébe. IV. Béla királynak az apácák számára kiállított adománylevele nem maradt fenn, fennmaradt azonban IV. László király 1274. évi oklevele (Esztergomi káptalani Ívtár. Lad. 41. fasc. 1. nr. 4.), mellyel megerősítette azon intézkedést, hogy az esztergomi káptalan a hontmegyei Szálka ellenében átengedte az apácáknak a Pest melletti Jenő községet (villa Jeneu, super villám Pest) dunai révével, szántóföldjeivél, kaszálójával és szolgálónépeivel egyetemben (cum portu in Danubio, terris arabilibus, feneto et libertinis adscriptitiis seu originariis glebe adherentibus). Jenőn azonban nem csupán a Kartalnemzetség volt birtokos, mert II. Endre király 1225. évi oklevelével (MODL 121) két, a szolgagyőri várnépeket illető jenői jobbágytelket adományozott a margitszigeti premontrei kolostornak és ezt az adományt IV. Béla király 1245 november hó 24-én megerősítette (MODL 291). ÏV. Béla király 1253 május 22-én kelt okleveléből (MODL 378) tudjuk továbbá, hogy a lopás miatt kivégzett Bálint fia György új jenői birtokát szintén a margitszigeti premontreiek kapták meg az uralkodótól s ez az oklevél Újjenő szomszédaiként az esztergomi és óbudai káptalanokat nevezi meg, vagyis a nevezett Újjenő az óbudai káptalan Szent László és az esztergomi káptalan Jenő nevű birtokai között terült el s nem is lehetett jelentéktelen hely, mert ugyanazon oklevél szerint Mindenszentek tiszteletére rendelt egyháza (ecclesia Omnium Sanctorum) is volt. Ez a Bálint fia György aligha származott a Kartal-nemzetségből, mert a budai káptalan 1247. évi oklevelében nincs megnevezve a Kartal-nemzetség tagjai sorában. István ifjabb király 1264. évi oklevele (MODL 567) ismét
