Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)
Csemegi József, ifj.: Adatok a budavári főtemplom középkori építéstörténetéhez 118-167
156 IFJ. CSEMEGI JÓZSEF tervezett toronysisak egy kicserélt, vagy még talán egykorú, de elfaragott darabjai Feltűnően ép állapota és faragásának módja egyaránt, erre enged következtetni. 115 ) .. • - " Azok után, hogy a rendelkezésünkre álló adatokból a lehetőségekhez képest magunk elé varázsoltuk a budavári plébániatemplom eredeti kötítösét és a halott kövek mintegy megelevenedve képzeletünkben isniét régi helyükön lebegnek, áttérhetünk a formák alaktani tanulmányozására is. Megjegyezzük azonban, hogy tanulmányunknak ez a része nem akar stiluskritikai, tehát művészettörténeti problémákat felvetni, célja csak annyi, hogy az " ismertetett eredmények alapján és a történeti adatok egybevetésével a Boldogasszony budavári főtemplomának építéstörténetére világosságot derítsen. Schulek Frigyes—-mint ismeretes — a plébániatemplom felmérési alaprajzán az egyes építési korszakokat is feltüntette. Szerinte a templom középkori élete három építési szakaszra oszlott : az első korszakban megépült a főszentély, az egyeneszáródású mellékszentélyek, valamint a bazilikális rendszerű hosszház a déli-keleti kapuzattal, a nyugati főbejárattal, a Béla-toronnyal és az északi kiskapuval egyetemben; a második építési periódus művének a hosszház csarnoktemplommá való átalakítását és a mellékszentélyeknek a főszentély vonalába való kiépítését tartotta, továbbá idesorozta a déli-keleti kaput elfedő kápolna építését is ; végül a harmadik korszakba osztotta a déli toronynak felépítését a zenekórussal együtt, —-.mellyel kapcsolatban a zenekórus fölötti boltmezőnek és a hosszház első boltszakaszának újraboltozása is szükségessé vált — továbbá a déli, Mária-kapu elkészítését, a Béla-torony aljának befalazását, az északi templomfalhoz fűzött, középkorból származó toldaléképítmények megszületését, az ötödik északi hajópillér, valamint a déli főfalkiváltó pillér kifaragását a déli mellékszentélyhez csatolt épületrésszel együtt. Továbbá a hagyatékból előkerült felmérési rajzon Schulek Frigyes egy-egy ecsetvönással a templomtér boltozatainak korára vonatkozóan is megállapításokat eszközölt. Szerinte a déli toronyalja boltozata a harmadik, a Bélatoronyé az első, a zenekórusé és az arra következő első hosszház-boltszakaszé ugyancsak a harmadik, a főhajó többi boltmezeje az első, a niellékhajóké és a mellékszentélyeké a negyedik boltszakasz kivételével a második, végül a főszentélyé az első építési korszakból származott. A mellékhajók negyedik böltmezejére vonatkozóan Schulek Frigyes nem tett semmiféle megállapítást. Az egyes építési periódusok korát illetően véleménye a következőkben foglalható össze : az első építési korszak mesterei koraigót stílusban dolgoztak, tevékenységük ideje IV. Béla korára eshetett a második periódust a fénykori gótika formakincse jellemzi, építési korára vonatkoztatható történeti adatok, azonban nem .maradtak fenn,.s így csak sejthető, hogy az építkezés megindítása Nagy I^ajos királyunk idejére esett ; végül a harmadik korszak építőtevékenységét Mátyás,-király uralkodásának idejébe helyezte, mely feltevésére a déli torony évszámmal ellátott címerpajzsa szolgáltatott jogos alapot.
