Tanulmányok Budapest Múltjából 8. (1940)

Csemegi József, ifj.: Adatok a budavári főtemplom középkori építéstörténetéhez 118-167

ADATOK A BUDAVÁRI FŐTEMPLOM KÖZÉPKORI ÉPÍTÉSTÖRTÉNETÉHEZ 143 Ha pedig a Béla-torony aljának oszlopfőit is vizsgálatba vesszük, úgy kutatásaink ugyancsak hasonló eredménnyel fognak zárulni. A Halászbástya-kőtárban ugyanis több, homokkőből faragott fejezettöredék van, melyek a Béla-torony délkeleti sarkát tartó pilléren látható fejezetekkel méretben és díszítésben egyaránt megegyeznek. A megoldás kézenfekvő : e töredékek eredeti helye a Béla-torony délkeleti pillére lehetett. És e feltevést valóban igazolja egy, az eredeti pillér fejezeteiről még a lebontás előtt készített rajz is,

68

) melyen a faragványok mind az újjáépített Bélatorony-pillér fejezeteivel, mind pedig a fentiekben már eredetinek felismert fejezettöredékekkel egyező formákat mutatnak. E rajzon ábrázolt fejezetek sorjában a következők: baloldalt egy méretben nagyobb oszlopfőn egymással összefont nyakú madarakkal viaskodó állatokat látunk, mellette egy kisebb méretű fejezet nyert elhelyezést, melynek kelyhét stilizált, valamelyest az akantuszlevélre emlékeztető növény dísz borítja be s ezt követi egy- szőlőlevéldíszű, méretben az állatviadalos oszlopfővel megegyező fejezet. A rajzot a mai pillér díszeivel egybevetve azt állapíthatjuk meg, hogy az állatviadalos oszlopfő másolata a pillér északi oldalán, az akantuszleveles az északnyugati oldalon, a szőlőindás pedig a nyugati oldalon látható. Összeállításunkból kitűnik, hogy a fejezetek a rajz szerinti sorrendben helyezkednek el a pillér tetején s így jogosnak látszik a feltevés, miszerint a mai Béla-torony pillérének fejezetei az egykori oszlopfők másolásával készültek s az említett rajz az eredeti pillér északnyugati oldalát örökítette meg az utókor számára. A Halászbástya-kőtárban mind e három faragvány megtalálható.

69

) Sajnos az állatviadalos fejezetből csak egy kis töredéket mentett meg a véletlen, a másik kettő azonban eléggé épen menekült meg az elpusztulástól. Az oszlopfők magassága cca 44 cm, oszloptörzseik vastagsága pedig 16, illetve 45 cm volt. E méretek a mai kőmásolatokéval megegyeznek. A Halászbástya-kőtárban azonban még több, hasonló felfogásban faragott fejezet látható, melyek eredeti helyének meghatározása ugyancsak feladatunkat kell, hogy alkossa. Jizekben az esetekben azonban nem tehetünk mást, mint bíznunk abban, hogy Schulek Frigyes az újjáépítéskor a többi fejezetet is eredetiekről másolta. Ma a Béla-torony aljában látható oszlopfők egy kivételével mind a toronypillér eddig megismert fejezeteivel rokon alkotások. Elsősorban a Béla-torony pillérének délnyugati sarkán elhelyezett faragványról szólunk, mely az előbb ismertetett oszlopfő-sorozatot egészítette ki. A fejezet kelyhét háromkaréjos levelek lepik el, s eredetije ma a Halászbástya-kőtárban található.

70

) A faragvány magassága 43 cm, mérete tehát nagyjából megegyezik a többi pilléroszlopfőével, ami az azonosítás helyességét szintén igazolja. Ami a toronyaljában alkalmazott faragvány okát illeti, a délnyugati falpilléren látható alakos oszlopfő eredetije ugyan ezideig nem ismeretes, azonban nyilván feltehető, hogy szintén egy középkori fejezet másolataként került mai helyére. Nem látszik ugyanis valószínűnek az, hogy az újjáépítés alkalmával alakos fejezetet kizáróan egy alkalommal s ily ötletszerű elhelyezésben alkalmaztak volna. A toronyalja többi fejezete részben szőlőindás, részben pedig más növényi eredetű motívumokkal díszes, ezért igen valószínű, hogy azok a ránkmaradt, de többnyire sajnos erősen, sokszor a felismerhetetlenségig megrongált oszlopfők, melyeket ma