Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Voit Pál: Egy régi pesti patika 41-69
42 VOIT PÁIv tervező és kivitelező művészek személyének megfejtését, hanem interieurjeinek nagy része még a szakemberek előtt is ismeretlen. A főúri, reprezentatív helyiségek és a polgári lakóházak belsőinek művészi kiképzése között állanak és bizonyos kollektív cél szolgálatában egységes szellemet tükröznek a refektóriumok, a sekrestyék és a patikák interieurjei, melyeket j már nagyobb előszeretettel ismertetett a szakirodalom. ' E három közül a patikák bolthelyiségeinek berendezése volt kitéve leginkább a változás és elmúlás veszélyének, mégis kevésbbé, mint más üzleti áruk helyiségei, mert mind kereskedői céljainak nemessége, mind tulajdonosának komolysága a múló divat stílusváltozásainak és az üzleti verseny iramának nem dobta oly sietve martalékul a régi berendezések művészi emlékeit. Ha ehhez az elvhez mérten nem is arányosan és a nyilvános patikák megnyílásának idejétől századokkal távolodva is, mindazonáltal e művészetnek néhány finom emlékét ma is bírjuk. A velencei Ca'Rezzonico, a müncheni Apotheken Museum, a steyri Museum der Stadt és a párizsi Rue de Grammont-i 3 ) empireportálos régi patikán kívül a brüggei St Jan-kórház gyógyszertárának XVII. századi, még reneszánsz-szellemű, faragott bútorai, polcai és berendezése annál is élethűbbek, mert ma is régi helyükön, eredeti rendeltetésüket megőrizve találjuk. 4 ) A brüggei kórházi gyógyszertár a középkori kolostori patikák késői típusa, amennyiben mind Európa többi részein, mind Magyarországon az első, gyógyszert előállító és forgalomba hozó üzemek a szerzetesi kolostorokkal és kórházaikkal szoros kapcsolatban álló házi gyógyszertárak voltak. Nálunk beteggyógyítással foglalkozó kolostor, a lazaristáké, már 1000-ben állott Esztergomban, a bencéseké 1007-ben Pécsváradon. A bennünket még közelebbről érdeklő óbudai »Xenodochium sancti Spiritus« és a budai »Ecclesia sanctae Trinitatis« rendi kórházai nyomtalanul elpusztultak. De, ha elfogadjuk azt az állítást, hogy hazánkban Szent István király óta az enemű kórházak mellett természetszerűleg zárdagyógyszertárak is működtek, 5 ) akkor ezen beteggyógyítással foglalkozó klastromokban egyszersmind az első hazai, illetve fővárosi gyógyszertárakat üdvözölhetjük. E zárdagyógyszertárak mellett, melyek a szerzetesrendek terjedésével valószínűen szintén elszaporodtak, a polgári nyilvános patikák csak jóval később, a XIV. században fejlődtek ki olykép, hogy az egyháziak, kiket a pápai rendeletek —- úgy látszik alchimia gyanúja miatt — egyre inkább tiltottak a gyógyszerészeti tevékenységtől, mind több világit fogadtak be és képeztek ki e tudományra, akik azután hamarosan önállósították magukat. 6 ) A hagyomány szerint Londonban létesült az első nyilvános polgári gyógyszertár 1345-ben, és hogy mi sem maradhattunk el sckkal ez időpont mögött, legjobban az 1250—1526-ig érvényben volt és Buda város statútumait magában foglaló budai jogkönyv azon rendelkezései bizonyítják, melyek már polgári patikákról is megemlékeznek. Hogy Budán még a XIV. században polgári gyógyszertár létesülhetett annál is inkább valószínű, mert 1303-ban egy »Petrus physicus et apotheca-
