Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Voit Pál: Egy régi pesti patika 41-69
EGY RÉGI PESTI PATIKA 43 rius budensis«-ről, 1375-ben egy Synock és Baruch nevű, 1397-ben pedig egy Gothfrid nevű budai gyógyszerészről olvasunk. 7 ) Ugyanezt bizonyítja az egykorú teleknyilvántartásokban pontosan megjelölt óbudai és budai telkek és házak patikus tulajdonosainak sora, kik ingatlanaikon nyilvános gyógyszertárakat tartottak tizemben. 8 ) Hogy ezeknek a régi magyar patikáknak milyen volt a berendezése, az e korból való emlékek teljes hiánya folytán, még külföldi analógiákból sem rekonstruálhatjuk. A legrégebbi, teljes épségében és szépségében megőrzött magyar gyógyszertár-berendezés az a bútorzat, melyet »Kőszegi patika« néven 1923ban az Iparművészeti Múzeum interieurszerűen állított fel, és amely sem korban, sem minőségben nem igen marad el a külföldön őrzött hasonló emlékek mögött. A kőszegi patika, amely hajdan a jezsuiták kőszegi rendházával állott kapcsolatban, s melynek remekbe faragott tölgyfabútorzatát minden kétség nélkül jezsuita rendtagok készítették, 1775-ben került árverés útján az akkori helybeli belvárosi gyógyszertár-tulajdonos birtokába 4500 forintért, 9 ) akinek utódjától a Iparművészeti Múzeum 1910-ben vásárolta meg. B XVII. századi berendezés 10 ) nemcsak a Múzeum egyik fő látványossága és büszkesége, hanem a magyar interieur-művészét kiváló remeke is. 11 ) Felszerelését a kiszolgáló asztal (pult), újabb keletű mérlegek, a polcok tégelyei és palackjai, valamint két, a XVII. századi budavári városi gyógyszertárból származó vörösmárvány, ágaskodó oroszlános asztal 12 ) és az 1731 - es évszámot viselő kassai öntött bronzmozsár szerencsésen egészítik ki. A hazai patika-berendezések sorát a székesfehérvári I,ukács-örökösök birtokában levő »Fekete Sas«-, egykor szintén jezsuita-gyógyszertár rokokóstílusú tölgyfabútorzata folytatja. 13 ) Bár a helyiség közepén álló kiszolgálóasztal (pult) későbbi, empire ízlésű munka, az intérieur a XVIII. század művészetének hangulatát elevenen tükrözi. 14 ) Ide soroljuk még vidéki városaink általunk eddig ismert régi patikáit, 15 ) melyek közül a debreceni »Arany Egyszarvú« 1772. évi puritán berendezését és a gyógyszertár rokokó kovácsoltvas cégérét a Déri-Múzeum őrzi Debrecenben. 16 ) Az egri irgalmasok kórházával kapcsolatos nyilvános gyógyszertár világosszínű, klasszicizáló bútorzata, súlyos timpanonjaiban a rend jótevőinek — gróf Erdődy Gábor és gróf Barkóczy Ferenc püspököknek — arcképeivel, Pyrker János Ivászló érsek égisze alatt a rend kápolnájának építés-idejében, az egri főszékesegyház szellemének elkerülhetetlen hatása alatt az 1830-as években készült. 17 ) Pest-Buda régi patikaberendezéseiről értekezésünk más helyén kívánunk szólni. A Király-utcai, »Szent Lélek«-ről nevezett Török-patika ismertetését pedig, melynek bútorzatát Gömöry Károly pesti gyógyszerész megrendelésére Rosznagel Márton pesti asztalosmester, reliefjeit pedig Dunaiszky Lőrinc pesti szobrászművész 1813-ban készítette, az alább következőkben adjuk. 18 )
