Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Rexa Dezső: Pest-budai vonatkozások egy régi énekes vígjátékban, 1834 162-180
164 RBXA DEZSŐ a közkedvelt Kotzebue egyfelvonásos vígjátékát a Quäckereket adták s végül egy látványos tablóval fejezték be az estét. A műsor e két száma között énekszám volt, melyet a színlap így hirdetett : Aline D alios Játékból, egy Jelenés és kettős dall Dériné Asszony és Páli Ur által. 6 ) Hogy a darab teljes egészében ment volna addig a társulatnál, arról nincsen tudomásunk, épenígy azt sem tudjuk, hogy a jelenést és duettet Déryné és Pály magyarul adták-e elő vagy németül, mert ez az utóbbi sem kizárt dolog, hiszen mindketten teljesen bírták e nyelvet. Sőt fel is tételezhetjük, hogy a bemutatott részt 7 ) épen Mármarosszigeten, ahol sok német élt, már azokra való tekintetből is németül énekelték. S ezt látszik bizonyítani az a tény is, hogy Aline-t a kassai társaságból kivált budai társulat majd csak akkor mutatja be, amikor a pesti német színészek azzal már nagy sikert arattak s azt sűrűn adják — bizonyára telt házak mellett. A budai társaság, mikor a darab lefordításával foglalkozik, természetesen éppúgy nem kötheti magát az eredetihez, mint ahogy a németek sem tették azt meg, hogy a darab alcímében az eredeti szöveget használják, hiszen Bäuerle Adolf és Müller Vencel a bécsi előadás számára írt darabjának teljes címe ez : Aline, oder Wien in einem anderen Weltteile. A magyar színészek is megváltoztatták a darab címét és a darab bécsi vonatkozásait pesti s egy részében budai vonatkozásúvá tették, így állott elő, hogy amint a német előadások színlapjai hol Pestről, hol Budáról szólnak, úgy kellett a magyar előadásnak is pest-budai vonatkozásúvá lennie, s tekintve, hogy a budai színjátszó társaságnak mind a budai, mind a pesti magyar közönség részvételére kellett számítania, a darab címe is aszerint változott meg és lett a dalos játék magyar címe : Aline, vagy : Budapest más részében a világnak, Budapest! — 1834-ben! : . . íme a magyar színlap egy év híján négy évtizeddel előzi meg a két főváros egyesítését és közös nevének megszületését, bár való igaz, hogy e név nem először jelenik itt meg ebben a formában. Széchenyi István gróf egy levelében, melyet 1829 november 28-án írt gróf Hunyady Ferencnéhez, 8 ) írja a következő sorokat : Ungarns Herz ist Pest und Ofen. Ein Engländer heisst diese beiden Städte Budepist. Az angol fonetika számára írva le az akkor szokatlan, sőt merőben új nevet, nem írja le külső forma szerint megfelelően, de jellemző, hogy e név első, vagy talán egyik első hangoztatója a szigetország egyik magyarbarát fia volt. Ennek nyomán ajánlja Széchenyi a Világ-ban (megj. 1831 ), hogy az egyesített két város neve legyen : — Budapest ! Különben ő maga, Széchenyi, is szerette a két város nevét egybefonni. Többek között az 1838-i árvízről tervezett munkájának is a következő címet akarta adni : Pest-budai vizáradás körül néhány szó. 9 )
