Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Dömötör Sándor: Szent Gellért hegye és a boszorkányok 92-111

SZENT GEIFERT HEGYE ÉS A BOSZORKÁNYOK 111 93

) Kelényi B. Ottó : A Buda melletti Szent Lőrinc Pálos kolostor történetének első irodalmi forrása. Tanulmányok IV. 104—105. 1. Rupp »pesti hegy alatti Gellértplébániáról« beszél: id. m. 57. 1., Szeghalmy : id. m. 136. 1. 94

) Paulus Jovius szerint : »Mons praealtus ex ad verso arci, urbique imminens, intercedenti valló, atque fossato ita assurgebat, ut media montis pars fastigium arcis aequaret, summo autem cacumine regiones, plateae, inferioraque tormentorum ictibus subjecta spectarentur. In eo templum erat divo Gerardo, a quo nomen ducit (mons), dedicatum, cujus nomen in pestilentia rite invocantibus salutare esse, pictae imagines, et persolutis votis adpensa donaria cumulate testantur.« (Lib. XXXIX. 440. 1.) V. ö. Pados János, Nemzeti Újság 1847. évf. 534. sz. 494. 1. 95

) Fejér IV/I. 60., v. ö. IX/VII. 706., 732., 733. 96

) Rupp : id. m. 187. 1. 97

) Révhelyi : id. m. 39.1. Rupp szerint 1422-ből vannak adataink a gellérthegyi szőlőkultúrára. (Id. m. 216. 1.) 98

) Rupp: id. m. 165—166., 209—210. 1. ") Schoen Arnold: A budai Szent-Anna templom. Bp. 1930. 17. és 27. 1., Hóman-Szekfű : Magyar történet. 2. kiad. IV. 395. 1. 10

°) Kelényi B. Ottó : A Pázmány Péter Tudományegyetem csillagvizsgáló intézetei. Bp. 1929. 38. 1. 101

) Rupp : id. m. 166. 1. 102

) Siklóssy László: A magyar középkor erkölcse. Bp. 1922. 21—29., 41. 1. 103

) Neu aus seinem Steinhauff en wiederum aufwachsendes Ofen. 1733. 38. 1., v. ö. Tanulmányok IV. 159., 161. 1. 104

) E. Hoffmann-Krayer und Hanns Bächtold-Stäubli : Handwörterbuch des deutschen Aberglaubens. Berlin u. Leipzig, megj. 1927. évtől I. 1423—1424. hasáb. 105

) Siklóssy : id. m. II. 63. 1. 106

) Katona Lajos : id. h., Handwb. d. d. Abergl. I. 1423—1424. 107

) U. o. 108

) Komáromy : id. m. XVI. 1. 10 9

) Idézi Csánki, Századok 1893. évf. 26. 1. 11 °) Jacobus Tollius : Epistolae itinerariae . . . etc. Amsterdam MDCC. m

) Révhelyi : id. m. 52. 1. 112

) Révhelyi : id. m. 57. 1. 93. sz. jegyzet. 113

) Borbély Andor : Kéziratos ábrázolások Buda visszafoglalásáról. Tanulmányok V. 135. 1. 114

) U. o. 134. 1. 115

) Kwa Lajos : Szent-Gellérthegy. Vasárnapi Újság 1875. évf. 5. sz. 73—74. 1. 116

) Hóman-Szekfű : Magyar történet. 2. kiad. IV. 392. 1., Siklóssy : id. m. II. 62. 1. 117

) Hist. Pragm. Hung. P. I. 327. 1. v. ö. Pados: id. h. 494. 1. 118

) Jajczay János : Budai és pesti veduták vallásostárgyú képeken. Tanul mányok IV. 159., 161. 1. 119

) Fvva: id. h. 12 °) Banfi Plorio : Buda és Pest erődítményei 1686-ban. Tanulmányok V. 103.1. 121

) U. o. 119. 122

) Szeghalmy: id. m. 154. 1. 123

j Franz Schams : Vollständige Beschreibung

. . . Ofen in Ungern. Ofen MDCCCXXII. 623. 1. 12 4

) Kelényi B. Ottó : A Pázmány Péter Tudományegyetem csillagvizsgáló intézetei. Bp. 1929. 19. 1. 12 5

) Rupp : id. m. 187.1., Ballai Károly : Magyar korcsmák és fogadók a XIII—• XVIII. században. Bp. 1927. 88—89. 1. 126

) Tök községben (Pest m.) az a hagyomány él a nép között, hogy a Gellérthegyen a hegy tetején, a hátsó oldalában felvetődött a pénz : úgy lángolt, mint mikor a szalmakazal ég. Találtak is sok pénzt, akik a hegy hátulját kivájták. Csak a híd felől hagyták meg azokat a nagy köveket — jegyzi meg a mesélő. (Fthn. 1935. évf. 72. 1.) Adatunk egyedülisége bizonyítja, hogy csak az újabb időkben éppen a travertino eltűnésének hatása alatt kapcsolódhatott kincsmonda a Gellérthegyhez, a boszorkányhittel összefüggése nincs, ezért következtetéseinkhez nem kapcsolható.