Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)

Mihalik Sándor: Pest-budai ónműves emlékek 112-141

Pest-budai ónműves emlékek. Az ötvösművekkel rokon formáik és az ezüstholmikhoz való színbeli hasonlóságuk az ónedényeket már a középkori budai háztartásokban is kedveltté tették. Egy erdélyi lelet és a bácsbodrogmegyei »vajszkai kincs« összegyűjtésekor a budai ónművesség négy tárgyi emléke is előkerült, és így Buda középkori ónedényeiről nemcsak a régi leltárak és okleveles adatok tanúskodnak, hanem most már közvetlenül maguk az emlékanyagok is. Erdélyben még 1904-ben tíz más kannával és kilenc tányérral együtt lelték azt a hengeres testű, recés gyűrűkkel és testén elől lángsugaras koszorúban vésett IHS-sel díszített fedeles kupát, melyen három ónjegy közül a hármastoronnyal díszített bélyeg, valamint a reávésett 154l-es évszám kétségtelenül igazolja, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum ezen 33-5 centiméter magas kupával egy olyan műhöz jutott, mely egy jóképességű budai ónműves mester műhelyében, Budának török kézre való kerülése évében készült. 33. Budai középkori ónbélyegek a Vajszkán talált három óntányérról és az Erdélyben lelt, 1541-ben i. : készült fedeles kupáról.