Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Garády Sándor: A budai (óbudai) káptalan alapítása 70-91
A budai (óbudai) káptalan alapítása. A budai káptalan (Capitulum ecclesiae Budensis) székhelye, mint tudjuk, a mai Óbuda, akkoriban Buda volt. Ez a káptalan Magyarország középkorában fontos szerepet játszott, nevezetes férfiakat adott e hazának. Felsorolhatnék több, magas polcra jutott egyházi férfiút, akik fényes pályájuk egy részét az óbudai káptalan kebelében futották meg. Itt csak Karai László budai prépostot (1468—1475), tehát a budai káptalan egykori fejét említem meg. Ő alapította Hesz András nyomdáját. E nyomda első munkája az 1473-ban megjelent »Chronica Hungarorum«, vagy máskép »Budai krónika«. Óbudának Zsigmond király korában egyideig egyeteme is volt, s az egyetem rektora az óbudai káptalan prépostja. Mint hiteles helynek gyakran találjuk nyomát okleveleinkben. Területén, amely a mai Óbuda területének felelt meg, királyi palota s remekművű templomok és kolostorok emelkedtek. Körülötte kristályosodik ki mai székesfővárosunk jobbparti része, s egyúttal mai elnevezésének, Budának is az ősapja. A középkorban a budai káptalan székhelyének, a mai Óbudának első ismert elnevezése »Urbs Attiláé«, »Civitas Attiláé«, »Villa Attiláé«, »Etel vára«, németül Ecilburgu, Ezelsburg, 1 ) Velük egyidőben fölmerül a »Buda« név is. 2 ) Eddigi adataink alapján egészen határozottan nem dönthetjük el, melyiket illeti meg az elsőség. Hajlandó vagyok azt hinni, hogy Etel vára (Civitas Attiláé) a régibb elnevezés. Urbs Attiláé »Ó-Buda« nevét a tatárjárás után kezdik használni, akkor, amikor már megépült a Castrum növi montis Pestiensis«, a »Pesti Újhegyen épült vár« és —• nem tudjuk biztosan mi módon — átvette a »Castrum Budense« »Budavára« nevet. Ez a mai Budavára. Ó-Budának német »Ezelsburg« neve még a XV. században is használatos volt. »Alt-Ofen«-nék akkoriban fővárosunk balpartját, Pestet nevezték. Ez csak később származott át Óbudára. A mai Tabán neve a középkorban Kis-Pest, németül Kreynfeld, vagy Kreenfeld. 3 ) Hzúttal az elnevezés kérdését nem tárgyalhatjuk részletesen, mert főcélunk a budai káptalan alapításának lehető teljes tisztázása. A magyar középkornak a tatárjárásig terjedő első felére vonatkozó adataink aránylag gyér-számúak, a meglévők pedig sokszor szűkszavúak és homályosak. Ily körülmények között erősen meg kell fontolnunk, mit tartsunk
