Tanulmányok Budapest Múltjából 7. (1939)
Garády Sándor: A budai (óbudai) káptalan alapítása 70-91
A BUDAI (ÓBUDAI) KÁPTALAN ALAPÍTÁSA 71 meg és mit vessünk el belőlük. Azt azonban, amiről nyilvánvaló, hogy hamis, könyörtelenül el kell vetni, még akkor is, ha evvel esetleg pótolhatatlan hézag támad az események folytonosságában. Ilyen hamis adat, hogy a budai, ma óbudainak nevezett káptalant Szent István király alapította Szt. Péter és Szt. Pál apostol tiszteletére. Ez a tévedés az úgynevezett bécsi képes krónikából került történetíróink tollába s onnan a köztudatba. A bécsi képes krónikát 1358 táján, Nagy Lajos király uralkodása idején írták. Szerzője állítólag egy Márk nevű székesfehérvári őrkanonok, mások szerint ferencrendi barát. 4 ) A krónikának idevonatkozó része magyar fordításban a következőkép szól : 5 ) »Azután Szent István király fiával Szent Imrével és a királynéval mene a városba, melyet Óbudának hívnak. S minthogy ott semmi kegyes művet 6 ) Krisztusban nem találtak, amelyben a világ teremtőjét dicsérhették volna, a szentséges király az említett Keánnak, a bolgárok és szlávok fejedelmének kincseiből, akit megölt vala, a város közepében azonnal nagy kolostort kezde építeni Péter és Pál apostolok tiszteletére, azt sok jószággal gazdagítván és a római egyházéhoz hasonló szabadsággal ruházván föl, a római udvar tiszteletére, melyet személyesen meglátogatott vala. Miután tehát ezt építik vala, a kőfaragómestereket Görögországból hozták ; és a szentséges király áhítatosság okából a királynéval együtt ott mulat vala és a királyné gondoskodik vala a keresztekről, táblákról és ékességekről. S minthogy ez a megkezdett nagy munka sok esztendőbe telt vala, azért azt a kolostort Szent István életében nem lehetett befejezni, hanem Isten is úgy akarván, sok idő multával Szent István király unokája, a szentséges L,ászló király fejezte be azt a munkát, hogy tudniillik szépapja fogadását teljesíthesse, amint alább bővebben megmagyaráztatik.« Az eredeti latin szöveget a jegyzetek között adjuk. 7 ) A bécsi képes krónikának fentiekben foglalt állításait tulaj donképen már Karácsonyi János kiváló történetírónk megcáfolta. 8 ) Miután azonban egyrészt egyes történetíróink a budai káptalan alapítását illetőleg még ma is elfogadják a képes krónika idevágó állítását, másrészt Karácsonyi érvelését újabb, ha mind nem is ismeretlen, de eddig fel nem használt adatokkal szándékozzuk támogatni, arra részletesen kiterjeszkedünk. A csapás azonban, amelyen e közben haladunk, lényegében nem tér el az övétől. Hozzáfűzzük ehhez Hóman Bálintnak a magyar krónikák eredetére és csoportosítására vonatkozó — határkövet alkotó — munkája alapján 9 ) a számbajöhető krónikákkal való összehasonlítást is. Mindenekelőtt megjegyzendőnek tartjuk, hogy krónikaírónk — értve alatta a bécsi képes krónika szerzőjét — azt az ígéretét, hogy Szt. László király uralkodása alkalmával az alapításra bővebben kitér, egyáltalában nem tartja meg, mert egy szóval sem emlékezik meg róla. Ellenben I. Gézáról (1074—1077) váratlanul a következőket mondja : »Rex igitur Geysa fundavit ecclesiam Vaciensem et dotavit earn praediis multis et possessionibus, non solum ecclesiam illám, verum etiam Budensem, eui constituit tributum de Pesth et trés villas in Simigio, ac ornamenta preciosa.« Tehát most már Géza királyt teszi meg a budai káptalan alapító-
