Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Belitzky János: Adatok Budapest koraközépkori helyrajzához 62-102
80 BEUTZKY JÁNOS meridiey separat domino regi et alia a parte occidentalis ecclesie Budensi antedicte, 13. dein deper eandem magnam viamStrigoniensem ad puteum sub monte f luentem 14. et ab ipso puteo circa eandem viam magnam ad unam metam terream circa fossatum vinearum erectam 15. et deinde parvum eundo similiter circa fossatum vinearum alia meta terrea est erecta 16. et abinde circa eandem viam eundo sub arbore piri similiter circa fossatum vinearum s imilit er una meta terrea est erecta. 17. Inde circa eandem viam magnam una meta terrea est erecta, 18. exinde ad unam metam terream inter eandem magnam viam et quandam semitam erectam 19. et inde per eandem semitam currendo ad eandem plagam occidentalem ad très metas terreas angulares, quarum una separat ex parte meridionali ecclesie Budensi et a parte occidentali terre Wrs, ac parte orientali domino regi. tis litteris privilegialibus ab orientali et meridionali pro maiestate nostra, ab occidentali denique partibus prenominate ecclesie Budensis factas fuisse expressas minime comperissent. Quam quidem Viam Magnam continuando venissent ad fontem sub monte eff luentem, et ab eodem fonte eandem Viam Magnam prosequendo et usque ad terrain Bwrs procedentes ubi in prescriptis litteris privilegialibus très mete angulares, puta a parte meridionali ecclesie Budensis, ab occidentali dicte terre Ewrs, ab orientali vero partibus nostre Maiestati. Insuper ab ipso fonte sub monte effluente usque ipsas très metas angulares eedem littere privilégiâtes nonnullas metas terreas erectas fuisse déclarassent, easdem tarnen metas terreas ab ipso fonte usque dictas angulares, sed nee ipsas angulares reperire potuissent. A két oklevél egymással párhuzamos szövege itt végetér. Az 1355. évi oklevél határ járó részlete azonban még tovább is folytatódik, de mielőtt ezekkel a további részekkel foglalkoznánk, az 1524. évi oklevél további adataival vessük egybe az itt közölt két oklevél részeit. Az 1355. évi és az 1524. évi oklevél között a szemünkbe ötlő lényeges különbség abban nyilvánul meg, hogy az 1355. évi irat adatai szűkszavúságuk ellenére is határozottabbak, mint az 1524. évié, amely a helymeghatározások terén ingadozik és éppen ezért bővebben magyaráz meg egyes részleteket. így jelentős dolognak kell tartanunk az 1355. évi oklevél 7. szakaszában említett mons excelsus azonosítását a Monyoróshegy legmagasabb csúcsával. Fontos az is, hogy míg az 1355. évi oklevél csak a Fehéregyházának vezető magna viáról beszél, addig az 1524. évi oklevél idevonatkozó része határozottan megemlíti, hogy ez a magna via a szőlők között haladt Fehéregyháza felé. Igen jellemző különben, ami a 169 évnyi időköz miatt természetes is, hogy az 1524. évi bizottság nem tudta a határjeleket az 1355. évi határ járó levél adataival azonosítani. így például az 1355. évi irat 11. részével kapcsolatban a határjelek helyett árkot és úgylátszik vízmosást vagy homokkavics-) gödröt (terram abductam et fossam) találtak. Hasonlóképpen nem tudták részletezni a hegy alatti forrástól Őrsig terjedő vonalat sem. * * *
