Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61
52 PAUIvINYI OSZKÁR 19 ) A XVIII. századi térképeken e később még jobban kiépített ágyúállás világosan látható (v. ö. a 3., 4. és 5. sz. képekkel). Hogy az ostrom idején még állott harmadik fal és kőkerítés lebontása és a kérdéses sánc létesítése mindjárt a vár vissza vívása után végrehajtott javítási munkálatok során történt, erre utal az a körülmény, hogy az 1696. évi telekkönyvi fölvétel a templomtelek és az erődítési művek közti területen említi a ferenceseknek 48 x 32 öl kiterjedésű kertjét. (A 6. jegyzetben idézett »Zaiger«-ben az 57. számú telek után olvasható szám nélküli bejegyzés : »Der Patrum Franciscaner Garten von Kirchhof oder Kloster bis zum Wahl hat in der Lenge 48 und in der Braidte 32 Clafter«). Ezt pedig a jelzett területen csak úgy tudjuk elhelyezni, ha azt szabad térnek s a falműveket lebontottnak föltételezzük. 20 ) A XVIII. századi utcanevekre nézve itt s a következőkben is 1. Vass Klára id. tanulmányát. 21 ) Hogy ez az úgynevezett ferences-kert, amely a Zaiger-nek a 19. jegyzetben idézett bejegyzésében van fölvéve, nem véglegesen magántulajdonba átengedett teleknek, hanem csak ideiglenesen, átmeneti haszonélvezetbe átengedett közterületnek tekintetett, arra utal az a körülmény is, hogy míg az egyes telkek kivétel nélkül mindig a megfelelő sorszámmal vannak fölvéve, a kérdéses kert-területet a »Zaiger« külön lapon ugyan, de sorszám nélkül veszi föl. S utóbb is pl. a 19. jegyzetben idézett képeken közölt térképeken e terület ugyancsak köztérnek van föltüntetve. 22 ) L. a 2. sz. képen közölt térképrekonstrukciót s ennek magyarázatát. 23 ) Karácsonyi János : Sz. Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig, I. Bpest, 1922, 138. 1. 24 ) Némethy Lajos : Tábori lelkészek Budavár bevételénél, Századok 1884, 346—352. 1. 25 ) Igaz, hogy ezt már alig egy esztendőre rá át kell engedniök az udvarnál sokkal nagyobb befolyásnak örvendő jezsuitáknak. Rupp Jakab ; i. m. 97. 1. 26 ) Rabattá fölvétele (7. sz. kép) azt már mint a ferencesek (Les Observantains) tulajdonát jelzi. 27 ) Károlyi Árpád : i. m. 255. 1. 28 j Rupp téves azonosításával szemben, ki (i. m. 110. 1.) e templomot a ferencesek középkori Sz. Jánosról nevezett templomának tartja, Némethy Lajos (Archeológiai értesítő 1885.) s az ő nyomán induló Károlyi Árpád (i. m. 205.1.) és Csánki Dezső (Magyarország tört. földrajza a Hunyadiak korában, I. Bpest, 187 .1.) megállapításait kell elfogadnunk. Dernschwam is (i. m. 272.1.), ki pedig még Mohácsot megelőző huzamos budai tartózkodása idejéből a helyi viszonyokkal tisztában volt, 1555-ben Budán megfordulva, azt írja útinaplójában, hogy a Magdolna-templom a keresztények egyetlen —• a katolikusok és protestánsok által közösen használt — temploma. 29 ) Károlyi Árpád : i. m. 205.1. Valójában a ferenceseknek Sz. János evangélistáról nevezett templomát az egykori Vízi-kapu szomszédságába kell helyeznünk (Némethy Lajos, Csánki Dezső : i. h.). A török ezt is mecsetté alakította át (Dernschwam : i. m. 272. 1.). 30 ) L. a 2. számú képet s a templomtelekre nézve fentebb mondottakat. A topográfiai viszonyok ismertetésénél az egyes telkek megjelölésénél a továbbiakban is mindvégig az 1696. évi fölvétel számozását használjuk, jóllehet utóbb, a XVIII. század folyamán a telkek számozása ismételten változik. Tesszük pedig ezt azért, nehogy a változott számokkal való megjelölés az előadás érthetőségét zavarja. A telekszámváltozásokat egyébként az olvasó megtalálja a 2. képhez fűzött magyarázó jegyzetben. 81 ) Budapest szfőv. levéltára : Gewöhr-Protokoll der Stadt Offen, Lib. I. fol. 86 : 1701 február 2-ról kelt bejegyzés, amit v. ö. az idézett »Zaiger« adataival is a megfelelő számok alatt. 3a ) Ugyanott, folio 87 : 1701 február 2-ról kelt bejegyzés, amely az 1701 január 21-én kelt szerződésre s d'Olbern kamarai tanácsnoknak a budai telekkönyvi hatósághoz intézett 1701 január 30-i rendeletére hivatkozik. A telek eladója Schmidt Ágoston s ennek birtokelődje Clar Ferenc Márton budai postamester volt. Az idézett Zaigerben 121. szám alatt, Vass Kláránál (i. m.) a 105. lapon. 33 ) Id. »Zaiger«-ben a 120-as számhoz fűzött későbbi bejegyzés (Vass Klára i. h. csak töredékesen közli): »Von dieser Brandtstatt ist Herrn Postverwalter alhier
