Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61
A M. KIR. BELÜGYMINISZTÉRIUM BUDAI VÁRBELI SZÉKHÁZÁNAK TÖRTÉNETE 53 Franz Martin Clar zu No. 121 3 Clafter 5 Schuech zugemessen und das Übrige zu einer Interimsgassel vorbehalten.« 34 ) A 32. jegyzetben i. h. 35 ) Az idézett 1696. évi »Zaiger«-ben e telek már mint a ferencesek ideiglenes rendháza van fölvéve. Az átruházás a »Gewöhr-Protokoll«-ban (i. h. fol. 86) 1701 február 2-i kelettel lett keresztülvezetve a kamarai hatóság 1701 január 30-ról kelt rendelete alapján. Az ideiglenes rendház céljaira a ferencesek a Zaiger adatai szerint még az akkor gazdátlanul állott 6l-es telek épületeinek egy részét is igénybevették. 36 ) Karácsonyi János : i. m. 155. 1. Karácsonyi szűkszavú előadása nyomán mindenesetre csak gyanítjuk, hogy az 1711 előtt épült két kápolna az ostromban leégett templom részleges helyreállítása révén létesült. 37 ) »Recensio observantis minorum provinciáé S. Joannis a Capistrano per Hungáriám, Austriam inferiorem et Slavoniam extensae . . . pro anno 1830.« (Buda, 1830. 207.1.) a templom s rendház fölépítését 1717-re teszi. Viszont a budai klarisszáknak egy keltezetlen, de kétségkívül 1743-ból való felségfolyamodványa szerint : »... gedachte Patres Franciscaner anno 1741 ihr Closter in völligen Stand gebracht, die alte Residenz aber zu bewohnen verlassen . . .« Egykorú másolatban : Országos Levéltár (O. L.) Cam. Hung. Acta monialium Vetero-Budensium fasc. 34, no. 40. Az ellentmondó adatokat nyüván olymódon kell összeegyeztetnünk, hogy azok az építkezés különböző fázisait jelölik. 38 ) L. a 3., 5. és 13. sz. képen közölt térképeket, illetőleg helyszínrajzot. 39 ) Azonos az 1. számú képen D— G—N— M jelzéssel jelölt épületrésszel. 40 ) Az 1. sz. képen H— G—R— S jelzésű épületrész. 41 ) Mint már fentebb is említettük, a rendház-telek az északi oldalon túlnyúlva a templom épületén a mai állapottól eltérően fölölelte a mai Kapisztrántér egy sávját is. * 2 ) Az 1740-es évek elején, amikor a klarisszák lépéseket tesznek e telek megmegvételére, azt már a Mosbacher-család kezén találjuk. L. alább a klarissza-ingatlan történeténél. 43 ) Mindezekről részletesen alább a klarisszák ingatlanának kialakulása kapcsán lesz szó. 44 ) Egy a ferences teleknek a rendház főszárnyától délre eső térfelét felölelő 1796-ban készült helyszínrajz világosan megjelöli e telekrész utcai körfalát. O. L. : Térképtár, Helytartótanácsi térképek, Divisio 8, no. 226. 45 ) A későbbi években, a rend föloszlatásáig mindössze annyi változást állapíthatunk még meg, hogy a rendház épületének a Sütő- (illetőleg Ferences-) utca felől esett szárnya egész a déli oldalt határoló keresztutcáig kiépül s a keresztutca Uri-utca felőli térfelében is egy keskenyebb épület húzódik meg a körfal mentén. CL. a 6. sz. képet.)] Miután ez épületrészek a rend föloszlatása utáni időből való helyszínrajzi fölvételeken (13. sz. kép és a 44. jegyzetben id. fölvétel) már nem láthatók, valószínű, hogy csak jelentéktelenebb s inkább gazdasági célokra szolgáló toldalék-építmények voltak, amelyeket az épület változott rendeltetésével lebontottak. 46 ) Karácsonyi János : i. m. II. köt., Budapest, 1924, 515—517. 1. 47 ) Bpest szfv. levéltára: Ofner Grunddienstbuch 1706—1710, hol a három telek 1706-ban már a pozsonyi klarisszák nevén szerepel ; az előző kötetben az 1704. évnél a 44. s 45. sz. telek még mint a karmeliták tulajdona, a 46. sz. pedig mint ki nem osztott (»un vergeben«) telek van fölvéve. V. ö. az 1696. évi »Zaiger« ezzel megegyező bejegyzéseit is. A karmelitákkal a rend a vételi szerződést már 1699-ben megkötötte (Rupp J. : i. m. 127. 1.), de az átruházás csak 1706-ra történt meg. A kérdéses telkek egyébként az Uri-utcának a várfalak felőli oldalán feküdtek a Lantutcától délre, körülbelül átellenben a klarisszák későbbi rendház-telkével. 48 ) O. ív. Cam. Hung. : Acta monialium Vet.-Budensium, fasc. 17 no. 19. : a pozsonyi és budai rendházak osztály le vele 1714 november 3-ról. 49 ) Az előző jegyzetben idézett osztálylevél. — A Csáky Franciskával leköltözött nővérek : Károlyi Krisztina, Orahóczy Brigitta és Csáky Zsuzsanna. 50 ) Karácsonyi János : i. m. II. köt. 526—527. 1. Ezt a főúri jellegét a rend a XVIII. században is megőrizte. A 48. jegyzetben idézett osztálylevélben pl. az említetteken kívül még következő nevekkel találkozunk : Révay Konstancia, Bossányi Júlia, Balassa Margit, Sigray Erzsébet, Erdődy Erzsébet.
