Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61
A M. KIR. BELÜGYMINISZTÉRIUM BUDAI VÁRBELI SZÉKHÁZÁNAK TÖRTÉNETE 49 ridegen elzárkózott 194 ) s így a szükséges anyagi fedezet hiányában nemcsak hogy a bővített tervet kellett elejteni, hanem még a valamivel szűkebb keretek között mozgó eredeti építkezési programm sem volt teljes egészében kivihető. Végeredményben örvendeni kellett, hogy a hihetetlenül elszámított általános költségvetés mellett legalább a két megkezdett épületszárny építkezése be volt fejezhető. Az építkezési terv megcsonkítása természetesen fölborította az eredeti elosztási tervet is. Az eredetileg négy minisztérium elhelyezésére számbavett épülettömb a két új épületszárny elkészültével mindössze két minisztérium, nevezetesen a belügy- és a vallás- és közoktatásügyi minisztérium, valamint az előbbi fennhatósága alá tartozó Országos levéltár közt osztatott meg. A belügyminisztérium kapta az Országház-utcai épületeket és az egykori ferences rendházból megmaradt udvari épületszárnyakat, a vallás- és közoktatásügyi minisztérium pedig az épülettömb Uri-utcai felét, míg az Országos levéltár helyiségeit a klarissza-rendház udvari szárnyában, a régi országháza egyes részeiben és az Országházutcai új háromemeletes épület alagsorában jelölték ki. A vallás- és közoktatásügyi minisztériumnak a nyolcvanas években történt kiköltözése után helyiségein részben a közigazgatási bíróság, részben pedig a belügyminisztérium és az Országos Levéltár osztozott, amely birtokállapot azután egészen 1923-ig, az Országos Levéltárnak új székházába történt átköltözéséig, fennállott. A Kauser és Frey-féle építkezési terv csonka kivitelének egyik legsajnálatosabb következménye volt, hogy ennek folyományaként a Hillebrandt-féle díszes országgyűlési terem is áldozatul esett a minisztériumok helyszükségletének. A belügyminisztérium az országgyűlési termet jellegének megfelelően eredetileg reprezentatív célokra kívánta fenntartani. 1870-ben azonban mégis igénybevették a lebontásra kerülő épületszárnyból kiköltözött belügyminiszteri irattár és kiadó elhelyezésére. Az irattár itteni elhelyezését csak ideiglenesnek tekintették. Az építkezési programm fölborulásával azonban a teremnek ez a mind múltjához, mind műértékéhez méltatlan igénybevétele a szükség kényszerítő hatása alatt állandósult s az iratkezelés és elhelyezés gyakorlati szempontjai mihamar sajnálatos megrongálásához vezettek. Kredeti mennyezetét elbontották és tűzbiztonsági okokból, szegecselt tartókon nyugvó köldökgerendás síkmennyezettel helyettesítették. A helykihasználás érdekében pedig még az erkély-korlátokat is eltávolították. Azonkívül a főlépcsőházban egy az új épülethez vezető erkélyt építettek, amely csak a legutóbbi restaurálás alkalmával bontatott le. 195 ) * A méltatlan sors nem jelentette Hillebrandt műalkotása számára az enyészetet. Amikor 1923-ban a közigazgatási bíróság és az Országos Levéltár kiköltözésével a belügyminisztérium hivatalainak helyínsége megszűnt, az illetékes tényezőknél mindjárt felvetődött a gondolat, hogy a hazai talajba plántált Louis XVI.-ízlés ez egyik legsikerültebb emléke helyreállíttassék. Rakovszky Iván belügyminiszter kezdeményezésére a Mű6. Tanulmányok Budapest múltjából VI.
