Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)

Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61

50 PAUIylNYI OSZKÁR emlékek Országos Bizottságának bevonásával az erre vonatkozó tárgyalások csakhamar meg is indultak. A szükséges fedezetet az 1928—1929. évi állami beruházások keretében sikerült biztosítani, amikor is a helyreállítási munkálatokat Scitovszky Béla minisztersége idején megkezdették. A restaurálás terveinek elkészítésére Rechner Jenő egyetemi tanár, műépítész kapott megbízást, aki mint a Műemlékek Országos Bizottságának tagja, már az előkészítő tárgyalásokból is kivette részét. Rechner Jenő a rábízott feladat megoldásában arra törekedett, hogy Hillebrandt művét mind művészi kiképzésben, mind pedig belső berendezésében lehetőleg csorbítatlanul megőrizze. A monumentális (33 m hosszú) díszterem — a restaurálási munka tulajdonképeni magva — csaknem régi formájában született újjá. Csupán az új mennyezet hirdeti az avatott restaurátor egyéni, de kongeniális elgondolását, amelynek három mezőre tagolt síkja szerencsésen enyhíti a terem vonalának zavaró törését. De már a falak körül futó emeleti ballusztrádot tartó konzolok érintetlenül megmaradtak abban a kiképzésben, amint azokat Hillebrandt finom ízlése korának levélfűzéres divatjában megalkotta. Ugyancsak megmaradt Hillebrandt elgondolásában a Louis XVI. hazai változatában kiképzett két lépcsőház is. A művészi feladat megoldása mellett gondja volt Rechner professzor­nak a reprezentatív alkalmakkor szükséges megfelelő helyiségekre is és a rendelkezésre állott szomszédos helyiségekből a nagy termet két további kisebb teremmel egészítette ki. A helyreállítási munkálatokat Havas Sándor építész végezte 1928 tavaszától 1929 nyaráig. A régi fényében helyreállított terem felavatása 1929 május 23-án ment végbe. Paulinyi Oszkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom