Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61
28 PAUUNYI OSZKÁR A rend budai megtelepedése szerény kezdetekkel indult tehát. De már e szerény kezdetek Hátterében is meghúzódtak egy nagyobbszabású rendház tervei, amely méltó lehessen mind az ország fővárosához, mind pedig a tagjai származásában az ország legelőkelőbb családneveivel büszkélkedő rend öntudatához és gazdagságához. 50 ) B távolabb jövőbe néző tervek magyarázhatják, hogy a Budára költözött rend nem itteni meglévő ingatlanán, hanem azzal átellenben az Uri-utca túlsó oldalán telepedett meg, hol a két utcára nyíló széles kiterjedésű telektömb sokkal tágabb lehetőségeket ígért a további terjeszkedés számára, mint a csak egy teleksort felölelő várfalak felőli rész. Arról nem is szólva, hogy a várfalakra kifutó telkeknél mindenkor számot kellett vetni az erődítési célokra való kisajátítás veszedelmével. 51 ) A végleges letelepedés gondolatával az arra alkalmasabbnak talált telektömb Uri-utcai oldalán elsőnek 1718-ban a rittershaimi Reuter-féle házat és az ezzel szomszédos Mäzinger-, később ugyancsak Reuter-féle telket szemelik ki a maguk számára. 52 ) Blőbbi az 1696. évi fölvétel 63-as számú telke volt, míg az utóbbi a 62-es telekből és a 6l-es teleknek utóbb hozzácsatolt nagyobbik részéből állott. 53 ) A városi tanács azonban nyugtalansággal figyelte az apácák telekvásárlási szándékait. Tartottak, s teljes joggal, az egyházi rendek egyre messzebbmenő terjeszkedésétől, ami szükségszerűleg a közteherviselés szempontjából számbajövő polgári ingatlan összezsugorodását és a polgárság terheinek növekedését vonta maga után. 54 ) Az adott eset pedig annál kevésbbé volt ínyükre, mert a 63-as telekhez még egyéb külső fekvőségek is tartoztak. Nagy nehezen, a rendi 6. A budai várbeli ferences-rendház és klarissza-zárda helyszínrajza 1763-ból. vizitátor és a katonai főparancsnok közbenjárására is a tanács a szokásos egyházi mentességgel csak ezen telek átruházásához járult hozzá, 55 ) míg a szomszédban kiszemelt másik telket — a másik Reuter-félét — személyzeti lakások építésére csak azzal a föltétellel engedte át az apácáknak, hogy annak mentesítését nem kérhetik. 56 ) Ezzel szemben pedig kötelezte a klarisszákat, hogy leányiskolát tartsanak fenn, hogy a karmelitáktól szerzett korábbi ingatlanukat és a Reuter-féle szőlőt a városnak adják át és végül, hogy budai rendházukban mindenkor biztosítsanak egy
