Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)

Paulinyi Oszkár: A m. kir. belügyminisztérium budai várbeli székházának története : adalék Buda topográfiájához 16-61

A M. KIR. BELÜGYMINISZTÉRIUM BUDAI VÁRBEU SZÉKHÁZÁNAK TÖRTÉNETE 27 átment telkek között hasított ki egy új, 3 öl szélességű utcát.

43

) Az utcaáthelyezés megnyitotta a ferences telek negyedik, déli oldalát is s így annak körfalát ez utca vonalán is kiépítették.

44

) Az ideiglenesen bírt telkek visszabocsátásával és az ehhez fűződő utca- és telekrendezéssel a XVIII. század derekán lezárul a ferencesek várbeli ingatlanának kialakulása.

45

) Az új keresztutca megnyitásával a körfallal övezett nagy kiterjedésű telek, mint önmagában zárt topográfiai egység valóságos szigetként válik ki a korábban összefüggő telektömb egészéből. S ha maga a rendház a körfalon belül a telek belső részén meghúzódó egyszerű, minden különösebb külső díszt nélkülöző egyemeletes épületével nem is kelthetett monumentális hatást, a kor barokk ízlésében újjáépült, magasba törő temploma révén mégis csak egyik szembeszökő pontjává vált az architektonikus városképnek is, * * A másik egyházi testület, amelynek kezén a belügyminisztériumi telektömb kialakult, a Klára-szűzek budavári kolostora volt. A klarisszák valamivel később, a XVIII. század második évtizedében telepedtek vissza Budára, pozsonyi rendházuk filiációjából, amely a. török időkben jogutódjává lett az egykori óbudai rendháznak is.

46

) Ingatlant azonban már 1706-ban szereztek Budán ; ekkor vették birtokukba a karmelitáktól vásárolt 44., 45. számú telkeket és az utóbbival szomszédos 46-os számút is az Uri-utcában.

47

) A telekvásárlás már a letelepedés gondolatával történt. Az apácarend szempontjából ugyanis a Budára való vissza5. A budai várbeli ferences-rendház (a.) és klarissza-zárda (b.) telke 1743-ban. költözés rendkívüli jelentőséggel bírt, minthogy a neoacquistica-bizottság a rend fölszabadított területén fekvő jószágait egyedül a Budán létesítendő rendház számára volt hajlandó visszaadni.

48

) A Rákóczi-szabadságharc, majd az 1711. évi pestisjárvány egyelőre késleltette a terv megvalósítását. Közel egy évtizedbe tellett, míg végre az egyházi felsőbbség és az uralkodó hozzájárulását az új rendház alapításához megszerezték s a pozsonyi rendházzal javaikon megosztozva, a budai rendház első főnöknője, gr. Csáky Franciska, három nővérrel Budára költözött.

49

)