Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)

Juhász Lajos: A pesti fővámház elhelyezésének története 180-189

A PESTI FŐVÁMHÁZ ElyHEIyYEÎZÉSÉNEK TÖRTÉNETE 185 a főként a Lipótvárosban tömörülő kereskedelem képvisel az építendő vámházzal szemben. A vámház legyen közel a közlekedés végpontjaihoz, a pályaudvarhoz és kikötőhöz s ne essék messze a kereskedőcégek centrumától sem. Ezeket a követelményeket a Tömő-tér teljesen kielégítette. Tisztázódtak ekkor már a pénzügyi adminisztráció nemrég még függőben levő kérdései is ; eldőlt, hogy a vámházban fog helyet kapni a pesti pénzügyigazgatóság, a központi sóüzletigazgatóság és a bányatermékáruda. Ivónyay Menyhért elhatározta az építkezést. Ybl Miklóssal elkészíttette a terveket s 1870 elején, benyújtott munkáját a célnak megfelelőnek találta, melynek kivitelezésével a város ízléses középületeinek sora ismét csak gyarapodni fog. A pénzügyminisztérium által kidolgozott s a közlekedésügyi minisztériummal átnézetett pályázat alapján a vámházépítésre 1,050.000 frt-os áron Wechselmann Ignác vállalkozó kapott megbízást. A munkát az építkezés sürgősségére való tekintettel azonnal meg is kezdték. Csak ez után, 1870 február 21-én jelent meg Ybl Miklós, mint az építést vezető építész, Pest város építési bizottsága előtt, hogy a pénzügyminisztérium elhatározását közölve, kieszközölje, hogy a város a Dunapart ideeső szakaszát lehető gyorsan szabályozza. Ybl megjelenését követő napon Gerlóczy Károly, az építési bizottság elnöke jelentette a tanácsülésen kívánságát, és ekkor szerzett a tanács először hivatalosan tudomást a vámház tömőtéri építéséről. A következő napon, február 23-án megérkezett aztán a pénzügyminiszter leirata is a városhoz, melyben a vámháznak Ybl tervei szerint való építéséhez a szükséges építési engedélyt kéri és kifejezi a rakpart építésére s körülbelül 2500 négyszögöl rakodó terület átengedésére vonatkozó kívánságát. I,ónyay leiratát a tanács március 5-én tárgyalja és részletes tanulmányozás céljából külön bizottság kiküldését javasolja, mely javaslatát március 9-én a közgyűlés is elfogadva, a bizottság Gamperl Alajos helyettes főpolgármester elnökletével megalakult. Március 12-én és 15-én folytatott hosszas tárgyalásának eredményeként elkészített előterjesztésében azt a véleményét fejezi ki a bizottság, hogy a fővámház a tervezett helyen egész városrész fejlődését hátráltatná. Hangsúlyozza azokat a nehézségeket, amelyeket a vámház, raktárépületek és vasútvonalak az új városterv végrehajtásában okozni fognak. Ezen előterjesztés alapján a közgyűlés március 21-én bőven indokolt átiratban a benyújtott terv módosítására kéri a pénzügyminisztert, olyan értelemben, hogy a vámházat a Tüköry-védgáthoz tegye át, a benne elhelyezni szándékolt hivatalok számára pedig a város belsőbb részében emeljen alkalmas épületet. I,ónyay Menyhért április 11 -i leiratában válaszolva, hivatkozik az 1856-i szerződésre, amely szerint a tömőtéri telek a kincstárnak a várostól ép a jelen célra vásárolt tulajdona, a város az építkezéshez már annak idején hallgatólagosan hozzájárult. Utal a már megkezdett és kényszerítő okok miatt gyors iramban folyó munkálatra. Kétségét fejezi ki aziránt, hogy e terv kivitele bármilyen tekintetben is nehézséget okozna a városnak és ismételten hangsúlyozza már bejelentett kívánságait. A város április 20-án tudomásul veszi a pénzügyminiszter leiratát és elhatározza, hogy a minisztertanácshoz nyújt be kérvényt, amelyben a vámház elhelyezését vagy a tervezett felső híd felett, vagy az alsó híd alatt kéri. Kérvényét a kormányhoz eljuttatva, a minisztertanács 28-ra