Tanulmányok Budapest Múltjából 6. (1938)
Fekete Lajos: Buda, Pest és Óbuda nem-mohamedán polgári lakossága 1547-ben és 1580-ban 116-136
118 FEKETE IyAJOS másik forrásunk, a 33 évvel később, 1580-ban kelt összeírás eredményeivel, a török uralom alatt az első emberöltő végére beállott változásokat hitelt érdemlő módon megállapíthatjuk. Az 1547-ik évi összeírás Budán és Pesten felekezetek (népek) és utcák szerint haladva jegyzi fel a családfők és egyes felnőtt férfi családtagok névsorát, továbbá egy-két nőét, ha azok özvegyasszonyok. Óbudán csak összegezve tünteti fel a családfők számát. Az 1580-ik évi összeírás Pest lakosait nem adja (mert a kötet csonka), Budán kívül azonban Óbuda adóköteles családfőit is nevszerint sorolja fel. Ezek szerint van egy-egy névsorunk Budáról 1547-ből és 1580-ból, Pestről 1547-ből és Óbudáról 1580-ból. Az 1580-iki Összeírás azonban sehol nem halad utcánkint, hanem megelégszik azzal, hogy a lakosságot három közösségbe hozza ; azonfelül Budán nem választja el a várban lakó keresztényeket a külső városiaktól, sem a zsidóknál a régi budai zsidókat a »vendégektől«, sőt a »koptoknál« az idevaló származású mohamedánokat is a görög keleti hitűekkel egy közösségben tartja nyilván. A budai két összeírás szerint az itteni felekezetek a következőképen oszlottak meg : felsorolt nevek adókötelesek Keresztények 1547-ben 238 123 1580-ban 223 190 Zsidók 1547-ben 75+25 33(+25?) 5 ) 1580-ban 86 64 »Koptok« 1547-ben 60 36 1580-ban 90 82 A keresztények belső felekezeti állapotára, esetleges megoszlására egyáltalán nincs adatunk s így nem tudjuk, hogy a nyugati protestáns vallások milyen arányban voltak közöttük képviselve. Bz a kérdés a török hatóságokat nem érdekelte és ezért nem történik róla említés, a névanyagból pedig ilyen vonatkozásban semilyen következtetést nem lehet levonni. A »koptok« között sokkal tisztábban látjuk a felekezeti megoszlást, mert ha magyar vagy mohamedán elem keveredett közéjük, az nevéről világosan felismerhető. Bredetileg ők is zárt faji és vallási közösségben éltek, de egységük hamar megbomlott. A hívők egyharmada a régi közösségből már a megszállás hatodik évében kiszakadt s mohamedán személynevekkel külön csoportokba tömörült. Az összeírások a mohamedánokat, mohamedán szokás szerint, apjuk és sajátmaguk egyéni nevével jelölték, de új-hívőknél az apák nem-mohamedán, »hitetlen« nevét az Abdullah névvel helyettesítették (pl. Szinan bin Abdullah : Szinan, Abdullah fia). 6 ) A budai koptok nevében tehát az a körülmény, hogy ők sorban »Abdullah fiai« azt jelenti, hogy mindannyian újonnan megtért mohamedánok. Az 1547-iki összeírásban a 60 »kopt« közül még 44-en keresztény (orthodox) nevet viseltek, de 1580-ban — noha számuk közben 90-re emelkedett — már csak hármuknak volt orthodox neve, a többi 87 mohamedán néven szerepel. Az utóbbiak közül 36-an »Abdullah fiai« voltak, tehát olyanok, akiknek apja még nem volt »igazhívő«, míg a többi 51 már »második •
