Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Kelényi B. Ottó: A török Buda a keresztény Nyugat közvéleményében 34-101
A TÖRÖK BUDA A KERESZTÉNY NYUGAT KÖZVÉLEMÉNYÉBEN 65 kiadása, 153 ) amely 1699-ig, a pozsarevaci békéig vezeti az eseményeket és à magyarországi török háborúk részletes leírását adja. A kor olasz nyelvű történeti leírásai között-első helyen említjük meg Giovanni Benaglia 154 ) útjának leírását/amelyet Alberto Caprara császári követ kíséretében Bécsből kiindulva Győrön, Komáromon és Budán át Konstantinápolyig vezetett. Budának a követjárás évében, 1682-ben készült leírása meghaladja a sablonos kereteket. Meglepi a város élénksége, leírja a templomokat és azt a fényes fogadtatást, amelyben a követet a budai basa részesíti. 1684-ben Garuffi XI. Ince pápának ajánlja Magyarországnak alfabetikus sorrendben készült topográfiáját, 155 ) de nem múlja felül a Buda nevéről, eredetéről és történetéről közölt egyéb, sokszor ismételt leírásokat. Szerinte »Buda adunque è la Città Metropoli... di tútta l'Ungheria.« Nevét nem Blédától, hanem »da Budassi popoli antichissimi. ..« vette. Buda és Pest, valamint Óbuda és a Margit-sziget sablonos ismertetése ismétlődik meg az »II Danubio armato«-ban, l5 6 ) valamint Birken német művéből -fordított »L' Origine del Danubio«-jában. 157 ) Pacichelli, 158 ) Comazzi, 159 ) Biondi, 160 ) Manone 161 ), Panceri^ 62 ) és még számos történeti és geográfiai munka a fölszabadító hadjáratok idejéből jórészt mind ugyanazokat a megfigyeléseket közli. Magyarország fontosságát valamennyi munka felismeri és ezért egyetemes érdeknek tartja Magyarország fölszabadítását 1 . A legtöbb egyéni vonást a magyarországi leírások között Sempliciano Bizozeri, 163 ) Casimiro Freschot 164 ) és ErcoleíScala 165 ) többször is kiadott és lefordított munkáiban találjuk. .Bámulattal emlékeznek meg Magyar? ország páratlan természeti gazdagságáról ; leírják természeti kincseit, erdeit, bányáit, termőföldjeit és különösen Tokaj vidékét. Megemlékeznek a magyarok öltözködési módjáról. Véleményük szerint a magyarok a lengyelekhez, sőt a törökökhöz hasonlóan öltözködnek. A "magyarok eredetével foglalkozva megállapítják; a magyarság szkita eredetét és a meotisi elindulás meséjét. Hun eredetűnek tekintik a magyarokat és ezért a hún és magyar mondákat következetesen összekeverik. A történeti Magyarországról közölt ismertetések általában elismerik, hogy amíg Magyarország vallási egységben élt, rendületlen hűséggel viseltetett az egyház iránt. Ellenben a reformáció koráról szólva a legsötétebb színekkel festik az országot és a magyar nép jellemét. A felkelésekről, belső háborúkról szóló leírásokban hangoztatják, hogy a magyarok azért lettek hűtlenek a Habsburg-házhoz, mert az a katolicizmus egységét akarta az •országban visszaállítani. : A fölszabadító hadjáratok eseményeiről különösen Zenarolla, 166 ) Mioni, 167 ) Giovanni Chiarello, 168 ) Francesco I^eone 169 ) és Foscarini 170 ) ad részletes tudósítást. Giovanni Paolo Zenarolla »Giornale militare«-ja az 1686. évi hadműveletek legfontosabb katonai szakmunkája. Mind a császáriak, mind pedig a török haderejéről és felszereléséről pontos értesülései vannak; adatait kimutatásokban közli : »Esatissima specificatione : Di. tutti li Canoni, et attri Attrezzi Militari dall' Augustissimo Governo, mandati, et adoprati neH'assedio di Buda.« És »Tabella de gli Ufficiali, e Turchi di qualité che si sono visti vivi dopo la caduta du Buda, e qua, a là èondottî Schiaui.« 1688-ban kiadott munkája tárgyunkban azért nevezetes, mert ß Tanulmányok Budapest múltjából V.
