Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Kelényi B. Ottó: A török Buda a keresztény Nyugat közvéleményében 34-101
66 KEtÉNYI B. OTTÓ közli Buda középületeinek jegyzékét : »Degli Arsenali, et Edificii in Buda« ; »Delle Monasterii, che vi erano dentro, e fuori délia Città« ; »Delli Templi, ö siano Moschee, che vi erano dentro la Città« ; »Delle Templi fuori della Città«. Mioni »La Turca fedele« c. munkájában Buda visszavételéről azt mondja, hogy »per tutta l'eternità, sera, sempre memorabile appresso ií Cristianesmo«. Chiarello munkájában a császári hadsereg előrenyomulásának történetét írja le. Az ostrom utáni eseményekkel is foglalkozik. Ideírja, hogy Beck tábornok budai parancsnok huszárokkal és rácokkal takaríttatja el az omladékokat. Hozzálátott a falak és árkok kijavításához is,. az elrejtett hadiszereket pedig a kir. kamara egyik tisztviselője kutatja fel. Közli a haditanács határozatát is, amely szerint az 1687. évi hadjárat megindításával kapcsolatban Budán, Szegeden és Siklóson új arzenálokat rendeznek be. I^eone a felszabadító háborúk történetét írja meg Buda visszafoglalásáig. Meg kell emlékeznünk Michèle Foscarininek a Velencei köztársaság történetéről szóló munkájáról. Foscarini, a császárral szövetségben álló velencei tanács tagja, nagy körültekintéssel és a politikai viszony ok felől teljesen tájékozottan ad ja elő a magyarországi eseményeket is és részletesen írja le Buda két ostromát. Bubics Cornaro jelentéseihez fűzött tanulmányában Foscarini alapján írja le Buda visszavételének politikai előzményeit és megállapítja, hogy Foscarini is Cornaro jelentései alapján dolgozott. 171 ) Megemlítjük még, hogy Marsigli, akinek »Danubius Pannonico Mysicus« c. hatalmas műve 1726-ban jelent meg, 1700-ban kiadja műve tervezetét, amelyben már jelzi, hogy Budára és Pestre vonatkozó nagyjelentőségű megfigyeléseit és leírásait közzé akarja tenni. 172 ) Túlnyomóan olasz mintára és azonos forrásokból készültek a fölszabadító hadjáratot spanyol nyelven ismertető történeti művek. AntonioFaxardo y Azevedo »Varios romances escritos a los sucessos de la liga sagrada«-ja, 173 ) Nicolas de Olivier y Fullana »Recopilacion historica . . . de Ungaria«-ja 174 ) és Juan Iyardito »História del estado présente del Imperic* Ottomano«-j a 175 ) e korszak fontosabb spanyol nyelvű történeti munkái, amelyekben a felszabadító hadjáratok történetét és részben Magyarország földrajzi és történeti ismertetését találjuk Attilától 1686-ig. Mindezekben a Budához kapcsolódó eseményekről is találunk tudósításokat. Ezeken kívül Buda 1686-i ostromáról több spanyol jelentést is ismerünk. 176 ) Kiadták Lipót császárnak Buda visszafoglalása alkalmából II. Károly spanyol királyhoz intézett levelét is. 177 ) A hatalmas német irodalom ismertetését Birken 1683-ban is megjelent »Donaustrand«-jávai 178 ) kezdhetjük. A mű a dunamelléki városok leírása mellett az 1663—64-i török háborúk történetét írja le, amelyhez a »Continuation« Bécs felmentésének, a párkányi és esztergomi győzelemnek leírását is ismerteti. Birken munkáját különösen hatásossá tették a valószínűleg Carl Gustav Ambling nürnbergi rézmetsző által készített csinos illusztrációk, amelyek azután más munkákban is követésre találtak. A rézkarcok között találjuk Óbuda, Buda és Pest észak felől ábrázolt kisméretű képét is. A »Das Vormals so mächtige . . . Königreich Ungarn« 179 ) különösen kiemeli Buda és Pest híres fürdőit. Az ország romlásának okai a török pusztítások mellett a belső zavarok ; ezek a régi legyőzhetetlen országot nagyon meggyöngítették — mondja az ismeretlen szerző.
