Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Kelényi B. Ottó: A török Buda a keresztény Nyugat közvéleményében 34-101
A TÖRÖK BUDA A KERESZTÉNY NYUGAT KÖZVÉLEMÉNYÉBEN 39 az eseményeket. Ha az ujságlapok formáját közelebbről vizsgáljuk, azt látjuk, hogy azok «a nyilvánosság számára közzétett levelek, melyeket egy szerződésben kötelezett tudósító különféle címzettekhez, könyvnyomtatókhoz intézett. A XVI. század magyar vonatkozású népénekeinek hangulata általában véve ellenséges. Diadalaink nem keltettek a német népben örömet, vereségeink nem bánatot, hősiességünk nem talált csodálatra, mert nemzetünk főképviselője marad a keleti barbárságnak, gyávaságával, kétszínűségevel és főként kegyetlenkedésével. Csak, amikor Budavár elestével Nyugateurópa utolsó védőbástyája dőlt romba, akkor nyilatkozott meg a német nép szívében, nem ugyan nemzetünk szeretetéből, hanem a kereszténységben való közösség érzetéből fakadt részvétnek első fellobbanása. Innen kezdve tele vannak a népénekek és az ujságlapok keresztény hőseink, de nem a magyarság dicsőítésével és csodálatával. 24 ) A mohácsi vészt megelőző években elmondják az énekek azt a sok szenvedést, amelyet hazánknak a török terjeszkedés okozott. Figyelmeztetik a keresztény hatalmakat, hogyha a »Der ganzen Christenhait gemeyr vnd vorpaw, genant Vngerland« elvész, nyitva áll a pogánynak az út Ausztriába, Bajorországba egész a Rajnáig. Kapisztrán példájára hivatkozva fegyverbe szólítják a német birodalmat. Az ő idejében egész máskép védelmezték meg a keresztények Belgrádot, mint most, mikor mindenki csak a maga hasznát nézi és csak saját érdekeinek kel védelmére. A mohácsi csatáról szóló öt egykorú történeti népének és hét újságlap, »Neue Zeytung«, amelyek 33 kiadásban és sok más utánnyomatban forogtak közkézen egész Németországban, leginkább azokat a vérlázító kegyetlenkedéseket írják le, melyeket a törökök Magyarországon elkövettek és annak a megrémült hangulatnak adnak kifejezést, amelyet a mohácsi vész és még inkább Budavár eleste a Nyugaton keltett. Szánalmas most szegény Magyarország helyzete, így sóhajt fel az egyik landsknecht tudósító, de azért a magyarokat is gyalázza, akik együtt rabolnak a törökkel. A török hadjárat titkos előidézői magyarországi és ausztriai hírek szerint a pápa és Olaszország, de a csatavesztés közvetlen oka a magyarok ügyetlensége és megbízhatatlansága. Csak ritka az a hang, amelyet az »Ein klaglied von den grausamen wütrischen und tyranischen handlungen, so der Türk in Ungern und einemung der stat Ofen und Pest geübt. ..«, Bleyer Jakab által 25 ) Jörg Dappachnak tulajdonított énekben találunk. Az ének a magyarok iránt barátságos hangon ír és Magyarország romlásának felelősségét nem a magyaroknak, hanem a nyugati keresztényeknek tulajdonítja, akik tétlenül nézték a török veszedelem rohamos közeledését. Budát a világ legszebb városai közé sorolja. Szívhez szólóan írja le a város lakosságának szenvedését. Más költemények tisztán lirai, epikai tartalom nélküli lelkes felhívásokat tartalmaznak a német néphez és a római császárhoz, hogy ébredjenek és ne resteljék vagyonukat és vérüket hitükért föláldozni. Buda 1541-ik évi elfoglalásával és felszabadításának kísérleteivel számtalan német újság és népének foglalkozik. Adataik főként a csaták külső körülményeire és a győztes török sereg kegyetlen pusztításaira vonatkoznak. Megemlítjük, hogy Hans Sachs-nak három költeménye közül
