Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Bánrévy György: Az első hivatalos intézkedések a visszafoglalt Budán 1686-ban 242-270

AZ KIvSŐ HIVATALOS INTÉZKEDÉSEK A VISSZAFOGLALT BUDÁN 1686-BAN 259 kirendelt mérnök (De la Vigne?) társaságában bejárta a Várat. Szemléjének eredményéről föntebb szólottunk, legsürgősebb feladatai a következőkben voltak meghatározva : kincstári jövedelmek behajtása és takarékos gazdálkodás, az építkezéseknek (a várfalon ütött rések helyreállításának és az erődítési építmények kijavításának) pénzügyi igazgatása. 54 ) Az udvari Kamara rövidesen pontos és részletes utasítást adott Werlein kezébe, a kamarai igazgatás céltudatos kiépítése érdekében. Buda visszafoglalása megmozgatta a magyar királyi kamarát és a nádort is. A magyar kamara megbízottakat küldött Bécsbe, akik »die Jura Bonaque Regia nacher Ofen gehörig zu investigieren, die Dreyssigst-Ämbter an thuelichen Orthen aufzurichten, unnd andere Cameralia mit der khünfftigen Dependenz von ihrem Mittel zu eruieren angetragen«. A nádor különösen a papságra, szerzetesrendekre, templomokra és egyházi javakra (birtokokra) vonatkozó kérdésekkel foglalkozott. A Kamara jónak látta, hogy Buda új berendezésének kérdéseivel, már a különböző irányokból jelentkező követelmények összeegyeztetése érdekében is, külön bizottság foglalkozzék. Még szeptember havában összeült az udvari Kamara ezen szűkebb bizott­sága. Tagjai Breuner gróf titkos tanácsos, a Kamara alelnöke és három tanácsos : Aichpichl báró, Mayer és Albrecht voltak. A magyar kamara és a nádor kívánságainak figyelembevételével részletes munkatervet és utasítást dolgoztak ki a budai kamarai inspekció részére, de hangsúlyozták, hogy mindaddig, amíg a török Székesfehérvárt és Egert megszállva tartja és így a lakosság helyzete a környéken és Budán is bizonytalan, a végleges berendezkedéssel várni kell és csak a kockázat nélkül végrehajtható intéz­kedéseket kell megtenni. Ezek közül — a bizottság véleménye szerint — a legfontosabb a házak kiosztása, illetve eladása és ebből a célból az inspektor és Ceresola építőmester által végzendő előzetes összeírása és értékbecslése. Az elnéptelenedett város újratelepítése felé mindenesetre ez volt a kezdő lépés. A bizottság megállapította, hogy a jelek szerint Budán fő keres­kedelmi gócpont kifejlődése remélhető, mert már eddig is sok kereskedő jelentkezett az ott való megtelepedés céljából. Ennél a kérdésnél a város alapjában új berendezésének legjelentősebb pontjához érkezett a bizottság, mely már ekkor, az előkészítő munkálatok során is kiemelve, hangsúlyozottan érvényesítette a császári udvarnak a magyarországi neoacquisticára vonatkozó elgondolásait és szándékait. Ezek az elgondolások és szándékok a magyarság térfoglalása ellen irányul­tak, bár eleinte a felekezeti kérdés leple alá rejtették őket. A Haditanács szeptember 16-án így válaszol a Kamara egy, még Buda visszafoglalása előtt kelt átiratára : ».. .man seye eben der Mainung, dass in die neü acquirirte Posten in Hungaren keine sectische Burger eingelassen werden sollen, warunter aber die Ratzen nit zu verstehen, weilen sie alhier, als in der Residenz Statt, gelitten werden... « Ugyanekkor több várparancs­noknak (a budainak is) küld utasítást a Haditanács, hogy ne tűrjék, hogy »uncatholische Exercitia getrieben werden«. Bizonyosra vehetjük, hogy ezek az intézkedések egyenesen a hitbuzgó uralkodótól származtak, de egyszersmind megteltek nemzetiség-, és elsősorban, sőt csakis magyar­ellenes tartalommal. A szakadár rácokat beengedte a bécsi kormányzat Magyarország újonnan visszaszerzett városaiba, azon az alapon, hogy 18*

Next

/
Oldalképek
Tartalom