Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Budó Jusztin: Az első kulturtörekvések Budán a visszafoglalás után 220-241

AZ ELSŐ" KULTÚRTÖREKVÉSEK BUDÁN A VISSZAFOGLALÁS UTÁN 231 egykori templomáig terjedt. (Szalay, i. li. 31. 1.) A négyszögű teleknek csak három részében rakták le az alapokat egészen a föld színe fölé (Hoc anno inchoatum est aedificium Collegii atque fundamenta posita extra terram usque unius quadri trés partes), bizonyára azért, mert a negyedik szárnyat maga a templom képezte. (Szalay, i. h. 31. 1.) Az építkezés nehezen haladt előre s a jezsuita atyák maguk is tájékozatlanok voltak a folytatás ideje felől, (sed quando ultra perget, solus Deus novit.) Széchenyi érsek alapítólevelében kifejezett ígéretéhez híven a lekötött javakon kívül is támogatta őket. így 1690-ben kétezer forinttal. Bizonyára erre céloz az érsek már említett 1692 augusztus 17-i a királyhoz intézett levelében, mikor azt mondja, hogy Budán már elkezdte az építkezést (locum amplissimum pro collegio et scholis, ubi jam et incefr aedificium). Ennek ellenére a kollégiumépítkezés üteme lasstinak mondható. 1698-ban is csak keveset haladt előre. Mindössze annyi történt, hogy a templomig érő falak kis részben tetőt kaptak (pars modica tecti sit muris ad ecclesiam tendentibus imposita) és teljesen kész lett újabb 9 szoba, A pincét kikövezték és egy teljes évi bortermésük befogadására alakították. Szem előtt tartva a kollégium mielőbbi befejezéséhez fűződő művelődési érdekeket, az atyák az építkezés irányításával Kersenstainer Konrád rendtársukat bízták meg (pro fabrica nova Collegii erigendi praefectus), aki az iparosmesterségekben jártas volt. (Schoen Arnold, A budai Szent Anna-templom, 1930. 18.1.) Ezután az építkezés gyorsabb ütemben haladt előre és 1702-ben, nem számítva az évekig eltartott belső berendezést, befejezést nyert. Ebben az évben került tető alá a kollégium még befedetlen része és kockakővel teljesen kiköveztek két hosszú folyosót. Néhány jótevő bőkezűsége folytán még díszítésre is sor került, ekkor helyeztek el az ebédlő falaira három darab értékesebb képet. "Szorosan véve a budai kollégium csak 1701-ben, épületének befejezése előtt egy évvel, jutott a kollégiumok sorába, (Budense domicilium in collegiorum numerum transiit.) Gonzales Thyrsus generalis beleegyezésével. A rendfőnök ekkor nevezte ki a kollégium első rektorául Treff linger Pál jézustársasági atyát. Addig a budai rendházat superior-ok vezették. Ebben az évben a rendtagok száma összesen 15 volt. 1702 március 10-én a szeminárium és a konviktus építéséhez fogtak hozzá. (Fabrica seminarii simul et convictus est inchoata 10. Mártii.) Az alapkövet báró Pfeffershofen tábornok tette le, a mai Mátyás-templom déli oldalával közvetlenül szomszédos telken (in novam fabricam, quae templo ex parte meridionali coniungitur), amelyet Beck várparancsnok még 1687-ben jelölt ki a jezsuiták számára. Alapfalait ekkor 2 emelet magasságra emelték (cuius primarii muri ad 3-am contignationem educti sunt). 1703-ban nagyjából (bolthajtások és bevakolás nélkül) teljesen kész volt és tető alá került. (Imposito etiam tecto.) 1702—1704-ig az új építkezésre 12.637 forintot, 10 krajcárt és 1 dénárt költöttek ; ebből 11.386 forint 57 krajcár és 1 dénár a szemináriumot terhelte, a konviktust pedig 1250 forint 13 krajcár. A kuruc felkelés miatt, amellyel kapcsolatban kb. 130.000 forintnyi kár érte a Széchenyi-kollégiumot, (occasione praesentis revolutionis damnificatum fuisse in triginta circiter supra centum millibus florenorum. Act. Jes. fasc. 18. nr. 16.) az építkezés hosszú ideig szünetelt és csak 1712-ben folytatják tovább. A jezsuiták számítása szerint a teljes befejezéshez körül-