Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Horváth Henrik: Hódoltság és felszabadítás a művészettörténelemben 198-219

202 HORVÁTH HENRIK Mindenesetre feljegyzésre méltó, hogy a régi iszlámi művelődés természettudományi és filozófiai teljesítményeinek, főhordozóinak emléke még ilyen késő korok tudatában is tovább élt. Ami ez esetben Avicennara áll, feltételezhetjük Al Farabi, Al Biruni, Averroes és Ibn Tufait-tal kapcsolatban is. Már ezekből az adatokból is kitűnik, hogy olyan kurtúrformák léptek a régiek helyébe, melyeket nem lehet leszóló ítéletekkel egyszerűen barbárnak minősíteni, még kevésbbé azonban a keleti mesepompa mágikus világításába helyezni, amire elég gyakran történnek jámbor kísérletek. Az életstílusok keverednek, a vad harci zűrzavarba lágyabb hangok is vegyülnek. A magas előázsiai élettartás néha villanó fénnyel világít bele a hódoltság szétszaggatott életébe. Jelképnek vehetjük, ha Buda vagy Esztergom városai és környezetei fényes török tűzijátékok és rakétalövések által valószerűtlen éles körvonalakat nyernek.

10

) Hamisítatlan keleti, jobban mondva perzsa hangulat árad a túlhajtott virágkultuszból is, mely különben mint török örökség a balkán népeknél még most is tovább él. Ezt a szinte fétis-szerű virágimádatot, mely a perzsa költészet és miniatürfestészet páratlan alkotásaiban is tükröződik, Evlia Cselebi és a nyugati utazók Buda kertjeire nézve is igazolják. Még a katonák is virágokat viseltek turbánjukon és kezükben, menet közben pedig nem volt szabad rózsákra lépniök.

11

) Az újabb kutatások megdöntötték ugyan azt a régebbi feltevést, hogy a tulipánok, mint a török hódoltság ajándéka, kerültek volna a magyarországi kertkultúrába,

12

) ami azonban nem von le semmit az előbb mondottak érdeméből. Kivált a rózsa, a rózsaágy, a rózsakert a török költészet egyik leggyakrabban visszatérő metaforája. Misztikus körülírások a képzelőerő, az élvezet, a titok rózsaágyairól mint verscímek lépten-nyomon fordulnak elő.

13

) Azokat a hagyományképzéseket, melyek Gülbaba, a rózsák atyja személye körül fonódnak, csak ebből a virágkultuszból lehet megérteni. A kultúrtörténeti hangulat megértése szempontjából nem bír túlzottan nagy fontossággal, hogy ez a beállítás a harcias dervis-rend eme vitéz tagjával kapcsolatban, ki 1541-ben meghalt és kinek sírkápolnája (türbéje) a budai »rózsadombon« még ma is áll, tárgyilaghelytálló-evagysem.

14

) Az ilyen népi hiedelmek nem annyira módszertani bizonyítékai, hanem alanyai a történeti kutatásnak, maguk is történeti realitással bírnak. A fentemlített síremlék különben az egyetlen teljes egészében fennmaradt egyházi rendeltetésű török architektúra Budapest területén. Építése állítólag az 1543—1548. években Mohamed basa akaratából történt. Az oszmán renaissance építészetét szerény arányokra lefokozott tükörképben mutatja. A nyolcszögű alaprajz nemcsak sírkápolnákban, hanem török fürdőépületekben (Király-fürdő) majdnem általános. Kristályosan egyszerű testiségével, a falak mértanian világos tagolásával Gülbaba sírépülete úgyszólván mikrokozmoszát alkotja II. Szolimán gyönyörű konstantinápolyi türbéjének, mely a török renaissance legnagyobb és legtermékenyebb építészének, Szinannak tervei után készült. Nem egészen véletlen, hogy a pompás drinápolyi Selimje alkotója F. Babinger és M. Agha Oglu török műtörténész kutatásai szerint görög származású volt, Chrisztodulosnak hívták és a kappadociai Caesarea-ban született.

15

) Valóban