Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Asztalos Miklós: A magyarság Buda visszafoglalásában vitt szerepének jelentősége 162-182
A magyarság Buda visszafoglalásában vitt szerepének jelentősége. Buda visszafoglalása ugyan önmagában is döntő jelentőségű esemény volt, azonban a magyar-török ellenségeskedések mintegy három és fél évszázados folyamatában mégis csak egy esemény volt csupán, amelynek jelentőségét épp az adja meg, hogy miként kapcsolódott ennek a folyamatnak előző és későbbi eseményeihez. Ha tehát vizsgálódásunk kizárólag csak arra szorítkoznék, hogy keressük : vájjon a magyarság számszerűen mennyi anyagi és véráldozatot hozott Buda 1686-os ostrománál és hogy ez az áldozat miként aránylik az idegenek által ekkor hozott áldozathoz, akkor torz és könnyen félreérthető képet nyernénk, amely éppúgy helytelen megvilágításba helyezné a magyarságnak a magyar-török ellenségeskedés diadalmas befejezésében vitt szerepét, mint az évszázados ellenségeskedés alatti magyar és idegen áldozatok közt vonható arányról alkotható képet. Hasonlattal élve : az ilyen eljárás megfelelne annak, ha valaki egy épületkolosszus felépítésénél végzett munka értékelésénél kizárólag arra az akcióra szorítkoznék, mely a toronygombnak merészséget és ügyességet kívánó felhelyezését vitte csupán sikerre. Buda sikeres megvívása a magyar-török ellenségeskedésben csak fordulópontot jelentő egyetlen esemény s hasonlóan csak egyetlen momentum a török elleni szintén évszázados magyar-idegen együttműködési kísérletekben. A magyarság szerepét csak akkor tudjuk helyesen megítélni, ha a lehetőségig tömörítve bár, de egyrészt felvázoljuk a magyar áldozat és idegen, elsősorban birodalmi segítség viszonyának 1686 előtti főbb fázisait,, másrészt megrajzoljuk azokat a körülményeket, amelyek megmásíthatatlanul eleve meghatározták azt a mértéket, amelynél messzebbmenő áldozatot a magyarság az ostromnál nem is hozhatott. Ez az eljárás sokkal hívebb és plasztikusabb rajzot ad a magyarságnak az ostromban hozott áldozata értékéről, mintha arra tennénk kísérletet, hogy összegszerűen és lélekszámszerűen állítsuk össze az 1686. évi hadjárat magyar anyagi és emberáldozatát, amire a rendelkezésünkre álló forrásanyag úgyis elégtelen. így tanulmányunk bevezetése ugyan látszatra elnyúlik, de ez a bevezetés, mint látni fogjuk, joggal tekinthető magához, a témához tartozó tárgyalásnak. * Magyarországnak és a Németbirodalomnak viszonyában az érintkezés, kezdetétől kezdve állandó volt a birodalom részéről az imperialista előretörésnek, Magyarország részéről pedig a védekezésnek a célzata. Ennek megfelelően, a magyarságnak a németség felé folytatott külpolitikája a békének állandó fenntartására irányuló törekvése mellett a XI— XII»
