Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)

Veress Endre: Gróf Malvezzi Róbert budai jelentései 142-145

GRÓF MAI,VEZZI RÓBERT BUDAI JELENTÉSEI 145 Különben is az a felfogásunk, hogy megörökítendő az emlékezés tábláján még a legszerényebb név, cselekedet és adalék is, amelyre kutatásaink közben bukkanunk. Ezért kell számontartani azokat a Budáról és Pestről szóló apróbb adatokat is, amelyek például Marsigli Velencében kelt 1684 június 28-ijelentésében meghúzódnak.

3

) Bzek közt kiválóan érdekes az, hogy Pestet Budával két híd kötötte össze, meg hogy Buda várfalai nem túlságosan vastagok s amennyire előnyös volt ez a körülmény a támadók részére, annyira rossz a védők szempontjából. Marsigli ez odavetett állítása azonban nem vehető szószerint, hiszen akkor ő, az alig szabaddá vált török fogoly még nem ismerhette Budát, csak jóformán kívülről nézve, amint naponta vizet cipelt fel a Dunából a várba s a törökök még azt sem engedték meg neki, hogy Pestre átmenjen.

4

) így az e jelentéséhez csatolt budai térrajza is oly hibás és elrajzolt, hogy zavart keltett volna, ha közlöm vala. Bgyetlen használható adata az tán, hogy rajta van »Mátyás király palotája« majdnem szemben a Gellért-heggyel, ha ugyan ezt is nem képzeletből rajzolta reá Marsigli ismeretlen munkatársa. Veress Endre x

) Megjelent képekkel és térképekkel díszített szép kiadásban »Budapest Régiségei« 1907-i IX. kötetében s különlenyomatban is ; 4 rétű 70 lapon. 2

) Közölve »Il Conte Luigi Perdinando Marsili e gli Ungheresi« címen. Imola, 1929. Nagy 4-rétű 25 lapon. 3

) Kiadtam »Il Conte Marsili in Ungheria« című tanulmányom függelékeként (Budapest, 1931.) az addig ismeretlen jelentésből, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum kézirattára őriz, Marsigli fogalmazványával együtt. Különlenyomat a »Corvina« 1930-i kötetéből. 4

) Ezt jelentése végén írja, fenti kiadványom 35—36. 1. 11 Tanulmányok Budapest múltjából V.