Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Bánfi Florio: Buda és Pest erődítményei 1686-ban 102-131
120 BANFI BT/DRIO A Zsigmond-korabeli állapotot tükröző képek, mint az »Istituto storico e di cultura dell' Arma del Genio« és Houfnagel metszete, négyszögű formában sarok rondellákkal ábrázolják a várat, mely jelenség magyarázatul szolgál Gioviö és Istvánfi egybehangzó állításainak, melyek szerint a vár eredetileg tényleg négyszögű lett volna, holott az ó idejükben már felvette volt végleges, félkörű formáját. Az említett grafikai és történelmi források valószerűségét támogathatjuk Pestnek Rómertől közölt 1758-i telekkönyvi alaprajzával, 71 ) melyen a kipontozott vonalak az általa fel nem ismert Zsigmond-korabeli várnak falait jelzik. Eszerint a vár északnyugati sarkát a Régi posta-utcának végében, a Duna partján álló rondella képezte, még pedig olymódon, hogy az akkori Rondell-utca a vár északi oldala előtt húzódott, míg a nyugati oldal falára kívülről az Úri-utca 43—55. sz. házai, a déli falra pedig a Ferenciek-utcája nyugati szakaszának házai voltak építve. A szóban lévő telekkönyvi rajz ilyetén való megfejtése a hivatkozott történelmi és grafikai források alapján nem hagy kétséget afelől, hogy a Jankovicstól 1817-ben megtalált alapfalak tényleg a váréi voltak, nem ugyan az 1686-ié, mint ő hitte, hanem a Zsigmond-korabelié, melynek létezéséről Rómer és Salamon mit sem tudva, az ő felfedezését cáfolni voltak kénytelenek. Megjegyzendő, hogy e Zsigmond-korabeli vár eredetileg nem városfalnak épült, hanem csak redutjául szolgált a körülötte elterülő városnak. Innen van, hogy a XV. századi írók, mint Enea Silvio Piccolomini is, 72 ) Pest városát falak nélkül valónak állítják. Pestnek az 1686-ban meglévő falakkal való körülzárt volta, mint Salamon 73 ) igen helyesen megállapítja, legelőször 1471-ben konstatálható, s így építése Mátyás uralkodására esik, még pedig Buda és Pest hadiépítészetében Aristotele Fioravanti itt tartózkodása miatt fordulópontot jelölő 1467 után. A jelenlegi ismeretek alapján ebbe a periódusba (1467—1471) kell helyeznünk Pest ama városfalának keletkezését, melyet az összes XVI. és XVII. századi alaprajzok és látképek ábrázolnak. Adataink szerint később csak a nápolyi Mario Speziecasa 1540-ben »egy négyszögű bástya« építésével, a török pedig egy belső választó palánk emelésével járult a meglevő városövhöz. 74 ) Az ilymódon keletkezett városöv azonban, legalább 1684-ben csak három oldalról kerítette Pestet, mely a Duna felől csak egyszerű palánkkal volt elzárva. Hét egyenesre szabott kötőgát alkotta a városövet, melynek félkörét kívülről árok szegélyezte. B városöv irányát a Vámház-, Múzeum-körút és Károly-király-út, továbbá a Deák Ferenc-térnek és Deák Ferenc-utcának baloldalát elfoglaló házkomplexumok határozzák meg, melyek a feltöltött árok területén háttal a városövre épültek. Hiteles tudósítás 75 ) szerint 1684-ben három egész és nyolc fél rondella oldalazta a városövet, melyek közül a Rómertől közölt 1758-i alaprajz már csak 2 egész és 7 fél rondellát szemléltet. A két egész rondella egyike Károlyi 76 ) szerint az akkori Angolkirályné főkapuja és kishíd-utcai sarka között állott, másika pedig, a nagyobbik, a Régi posta-utca és a Mária Valériautca sarkán. Ez utóbbi volt eredetileg a Zsigmond-korabeli várnak már említett északnyugati sarok-rondellája, melyben a XIX. század folyamán a városi színház játszott. A harmadik, Rómer térképén hiányzó egész rondellát Károlyi a Bécsi-utca azon részére helyezi, mely a Deák Ferencutcáról a Szervita-térre nyílik ; viszont Juvigny térképe a jelzett helyen egy
