Tanulmányok Budapest Múltjából 5. (1936)
Bánfi Florio: Buda és Pest erődítményei 1686-ban 102-131
BUDA ES PEST ERÓ'DITMÉNYEI 1686-BAN 121 egész más védművet ábrázol. Figyelembe veendő ama, Divald Kornéltól előkerített régebbi alaprajz is, mely a Duna partján, pontosabban a Zsigmond-korabeli vár délnyugati sarka helyén, egy tizedik oldalművet, de nem egész, hanem csak fél rondellát is feltüntet. Meg kell említenem, hogy De Rossi térképe a Sütő-utca és a Deák-tér kiszögellő sarkán megjelölt fél rondella helyén egy szögletes, bástyaszerű építményt tüntet fel ; nyilvánvaló, hogy itt Mario Speziecasának 1540-ben a jelzett fél rondella köré gerendákból és földtöltésből hevenyészett »bástyá«-járól van szó, melyet 1686-ban szétdúltak. Kapuja Pestnek 1686-ban négy volt : északon a Váci-, keleten a Hatvani-, illetőleg Egri-, délen a Kecskeméti-, s nyugaton a dunai oldalt kerítő palánkon az ú. n. Vízi-kapu. Ezek közül a Váci-kapu előtt állott a Juvigny térképén »három-szögletes bastion«-nak látszó, a kapu biztosítására emelt rivellin-szerű földtöltés, mely De Rossi idealizált ábrázolásában egész modern jelleget látszik kölcsönözni a vár északi frontjának. Kétségkívül a törököknek köszöni keletkezését ama fallal egyetemben, mely a Váci-kapu keleti oldalát a régi-postautcai rondellával összeköte, ugyancsak a bejárat hathatósabb biztosítása céljából. 77 ) Ami már most a városöv jellegét illeti, Pigafettának amaz állítását, 78 ) mintha az vesszővel kötött agyagból lett volna építve, minden bizonnyal csak a dunaparti palánkra kell vonatkoztatnunk ; a többi részre irányadó Coronelli szakszerű megállapítása, aki Pest városfalát »muraglia ugnola« kifejezéssel jelöli. Ezt megerősítik Bergh Károly építésznek a városfal utolsó, bástyautcai maradványáról készített feljegyzései. 79 ) Ez a maradvány egy kötőgátból állott, melyen »a koronát képező esvetőn kívül« semmi egyéb tagozat nem volt észlelhető. »A fal anyaga tisztán kő és pedig kőbányai és promontori, kivétel nélkül. A mellvéd felső része faragott kövekből van összeállítva, a mellvéden aluli vastag fal azonban kevésbbé pontos munkát mutat ; a falragasz kavicsokkal készíttetett és rendkívül erős . . .« A méretekre nézve megjegyzi, »miszerint a falnak legalább is 4 öl magasnak kellett lenni belülről, nem számítván ehhez a 7 láb magas mellvédet. . .« Megjegyzendő még, hogy a mellvédek belül ékalakú fülkét képező lőrésekkel voltak ellátva, melyek »alján a fal külvonalán párhuzamos és vízszintes hengeralakú üredék« gyűrűződött. A városöv ilyetén architektúrája, egyenesre szabott kötőgátjaival, és oldalazó védműveivel félre nem érthetően a horizontális és longitudinális védelemre beállított ágyúk alkalmazását bizonyítja, viszont az oldalazó védműveknek típusa a középkori várépítészet újkoriba való átmenetének periódusára vall, mikor a kevésbbé nehéz ágyúk elhelyezésére a kezdetlegesebb oldalazást eszközlő rondellák szolgáltak. Történelmi és grafikai indiciumok mellett tehát a technikai bizonyítékok is Mátyás korára utalnak, amelybe a városöv keletkezését tényleg helyeznünk kell. A Pestet ábrázoló metszetek bőséges sorozatából különösebb figyelmet Giovanni Giacomo De Rossi nagy metszete érdemel, 80 ) mert ez az összes látképek között legteljesebben ábrázolja az iker-város összes erődítményeit 1686-i állapotukban, s ha részleteikben túlságosan is idealizálja azokat, a lényeget mindazonáltal másítatlanul tükrözi, azonfelül magyarázó szövege sok részletre szolgál teljesen újszerű felvilágosításokkal, melyeket a forrásokban hiába keresünk.
