Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)

Schoen Arnold: A Zsigmond-téri Szentháromság-szobor 198-210

A ZSIGMOND-TÉRI SZENTHÁROMSÁGSZOBOR 205 Az emlékmű ezidőbeli megújhodásának évszámát őrzi az ekkor belefaragott homlokzati alsó és felső felirat chronosticonja : SANCTA TRINITAS VNVS DEVS MISERERE) NOBIS PKCATORIBVS AVE REGINA PIA VIRGO PVRA TVO POTENT! PATROCINIO NOS FOVE 1856. volt újjászületésének az éve s az ekkor nyert alakban, bár némileg megviselve áll fenn ma is a Zsigmond-téri Szentháromság-szoboremlék. Az emlékmű egy egyenlőszárú kereszt alaprajzával rendelkező talapzaton áll. A keresztalak homlokoldali szárát lépcsős, konzolokon nyugvó oltármenza, míg a kétoldali s hátsó szárát egy-egy négyszögű postámens alkotja ; a postámenseken pedig jobbra Szent István magyar király, balra Szent Imre herceg és hátul Szent József szobra áll. K négy kiugró elül architektonikus, háromoldalt plasztikát hordozó tag két egymást keresztező tengelyének a közepén a mellékszobrokat magasságban jóval felülhaladó négyszögű hasábtalapzat sudárosodik. K középső négyoldalú főtalapzat sarkainak élei neoromán volutás fejű pilaszterekkel vannak letompítva, míg három oldalába csekély mélységű, síkhátterű, félköríves záródású fülkék vannak faragva ; a homlokzati, homorúra kifaragott, félkörívesen hornyolt fülkébe az Immaculata-szobra van illesztve, míg a fülke felett a Szentháromsághoz könyörgő és a fülke alatt a Szeplőtelen Szűzhöz fohászkodó latin szövegű chronosticont rejtő felirat van vésve ; a többi három fülke üres és záródásuk felett neoromán stílusú, faragott, szimmetrikusan széthajló indájú levél-ornamens ékeskedik. A sarokpilaszterekkel tompított, középfülkékkel tagolt, felirattal és levélornamentikával díszített talapzat sík tetejét négy sarkán a pilasztereknek megfelelően kiugró záró párkány fejezi be, amelyet a Szentháromság-szoborcsoport koronáz. A neoromán modorban szerkesztett és díszített architektúrát annak szabályosan egyenes, lehiggadt vonalmenetével szemben barokk extázistól mozgalmasan megjelenő szentek szobrai övezik, amely szobrok közül csak a frontálisan elhelyezett Immaculatának klassziko-román formákkal jellemzett, nyugalmas szoboralakja illeszkedik szervesen a vele egykorú, postámensül felhasznált kőarchitektura szellemébe. A Szentháromság-csoport több darab kőből faragott szobortömbje teljesen elszigetelt jelenségként emelkedik és barokk formarendszerén kívül semmi sem köti össze az alatta álló, vele egykorú szentek szobraival, amelyek a 19. század derekán divatozó nyilvános emlékszobrok allegorikus mellékalakjainak hatása alatt elhelyezve csak üres dekoráció statiszta szerepében ődöngenek a főszoborcsoport körül, illetőleg az alatt, elvesztvén tartalmi kapcsolatukat a főszoborcsoporttal. Eredetileg más volt a beállításuk, helyzetük, rendeltetésük, amint azt a Falconer-féle 1705-ben készült vázlat mutatja : e vázlatból világosan megállapítható ez emlék Szentháromság-csoport-