Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Gárdonyi Albert: Buda középkori helyrajza 59-86
72 GÁRDONYI ALBERT Buda harmadik temploma az alsóvárosi Szent Péter egyház volt, mely I. Ulászló király 1441. január 3-án kelt oklevele szerint külön plébániaterülettel birt. Ámbár a hivatkozott oklevélben több alsóvárosi utca névszerint is meg van jelölve, nevezetesen a takácsok utcája (piatea seu vicus textorum), az örmények utcája (piatea Armenorum), a Szent Istvánról elnevezett kolostorhoz vivő utca (piatea versus claustrum Sancti Stephani protomartiris) és a Duna melletti utca (piatea penes Danubium), további adatok hiányában még sem lehet az alsóvárosi egyházak vagy alsóvárosi utcák helyét megállapítani. Az 1441. január 3-án kelt oklevél szövegéből csupán arra lehet következtetni, hogy a budavári Szombatkapuhoz legközelebb állott a Szent Péter vértanúról elnevezett plébániatemplom, mellette a Krisztus testéről elnevezett kápolnával (capella in honore Corporis Christi constructa) s innen kőlépcsőkön a karmelitáknak az Irgalmasság anyjáról elnevezett kolostorához (claustrum Matris Misericordie fratrum Carmelitarum) lehetett eljutni. Ez a kőlépcső csupán az lehetett, mely a budavárosi Boldogasszony-egyház melletti kaputól vitt le s amelyről még Evlia Cselebi is megemlékezik oly módon, hogy »a kaputól le a nagy külváros várához kőlépcsőn kell lemenni.« Megemlékszik még I. Ulászló király hivatkozott oklevele a Szombatkapu közelében állott Szent István vértanúról elnevezett kolostorról is (claustrum Sancti Stephani protomartiris), mely a budai káptalan 1505. január 10-én kelt oklevele (Podhraczky : História diplomatica II. k. 163. 1.) szerint az Ágostonrendüeké volt, mert a nevezett oklevélben Pápóczi Pál itteni szerzetes nevével találkozunk. (Paulo de Papocz, ordinis Sancti Augustini in claustro beati Stephani protomartiris). Szó van végül ugyanott a Szent Lázárról elnevezett egyházról is (ecclesie Sancti Lazari), mely az alsóváros északnyugati végében állott. A karmelitákról tudjuk, hogy XI. Gergely pápa 1372. július 28-án kelt engedélye alapján építették fel a Nagy Lajos királytól kapott telken a kolostorukat (Theiner : Vetera monumenta II. k. 119. 1.). A karmeliták temploma mellett állott Szent Anna kápolnája, melyet a budai káptalan 1515. április 2-án kelt oklevele Olvasógyártó Mihály budai polgár alapításaként jelölt meg. (Capella ad honorem beaté Anne matris Marie prope dictum claustrum t. i. Matris Misericordie ordinis Carmelitarum). A Krisztus testéről elnevezett kápolnában temették el a kivégzett Hunyadi László holttestét s ezzel kapcsolatosan Bonfini azt írta a kápolnáról, hogy »a külvárosban dombon fekszik.« Ez a kápolna kétségtelenül az alsóváros területén belül állott, mert I. Ulászló király idézett 1441. január 3-i oklevele az alsóvárosi plébániatemplom melletti házak között említi s ugyancsak házat említ mellette a budai káptalan 1451. január 3-i oklevele is (in suburbio castri Budensis penes ecclesiam Corporis Christi). Némelyek alsóvárosi pálos kolostorról és templomról is tudni véltek s bizonyságul Ferrari Zsigmond 1637-ben megjelent munkájának (De rebus Ungariae provinciáé Ordinis Praedicatorum) azon adatára hivatkoznak (202. 1.), hogy az 1418-ban Budán elhalt Firenzei János bíborost és pápai követet az alsóvárosi pálosok egyházában temették el. (Deportatumque est venerabile corpus eius ad templum S. Pauli primi eremitae, quae domus in suburbano erat civitatis Budae ibique insigni sepulcro traditum est).
