Tanulmányok Budapest Múltjából 4. (1936)
Gárdonyi Albert: Buda középkori helyrajza 59-86
64 GÁRDONYI AlyBIJRT parrochialis ecclesie beaté Marie virginis site in çastro Növi Montis Pestiensis), hogy gyóntatója bármely bűn alól feloldozhatja. (Monumenta episcopatus Vesprimiensis III. k. 311. 1.) Uski János utóbb pécsi prépost és királyi kancellár lett s emellett pápai engedéllyel a budavári plébániát is megtarthatta (qui parochialem ecclesiam sancte Marie e concessione et dispensacione sedis apostolice obtinebat). Mikor 1402. július 24-én IX. Bonifác pápától a pozsonjd prépostságot is megkapta (Monumenta eppatus Vesprimiensis III. k. 338. 1.), akkor sem kellett lemondania a budavári plébániáról. Mikor azonban 1421. február 23-án óbudai préposttá lett, már nem volt budavári plébános, mert V. Márton pápa 1420. április 30-án jóváhagyta Angelus mesternek budavári plébánossá történt kinevezését. Uski János pályafutása az óbudai prépostsággal nem ért véget, 1425. május 23-án veszprémi püspök lett, 1428. június havában azonban már meghalt. (Lukcsics József: Uski János veszprémi püspök. Századok, 1908. évf.) A következő nevesebb budavári plébános Wayczdorff Ferenc, a kánonjog és szabad művészetek doktora volt (Francisco Wayczdorff de Ligniez decretorum artiumque doctori plebano Budensi), kit Zsigmond király 1436. március 15-én udvari káplánjává nevezett ki. Kimagasló egyéniség volt Barius Miklós is (Nicolaus Barius beaté Marie virginis de Buda ecclesie plebanus), kinek nevével először a budai káptalan 1452. június 30-iki oklevelében találkozunk. Utóbb egri prépost és királyi alkancellár lett s 1455. június 5-én azon kegyért folyamodott III. Callixtus pápához (Monumenta episcopatus Vesprimiensis IV. k. 439. 1.), hogy az egri prépostság mellett a budavári plébániát is megtarthassa (parochialem ecclesiam seu plébániám beate Marie virginis, quam antea obtinebat). Mint püspök fejezte be pályafutását. Királyi kancellár volt Gábor budavári plébános is (Gabriel plebanus ecclesie parochialis beate Marie virginis de Buda ac cancellarius regis), ki 1470. május 14-én kelt oklevelével mint az akkori pápai követ meghatalmazottja (commisarius) egyházi kiváltságot adományozott Nagylucsei Orbánnak. Ebben az időben még nem is volt pappá szentelve s 1470. november 24-én folyamodott a pápához felszentelési engedélyért. (Monumenta eppatus Vesprimiensis III. k. 206. 1.) 1471. január 9-én Mátyás király azon kegyet kérte számára a pápától (Monumenta eppatus Vesprimiensis III. k. 207.1.), hogy három egyházi javadalmat élvezhessen (pro Gabriele cancellario suo, plebano ecclesie sancte Marie Budensis de facultate ad tria bénéficia), amelyek egyike a kalocsai érsekség lehetett, mert 1471. május 24-től kalocsai érsek volt. A budavári plébánosok sorából kiemelkedett Ilkusch Márton, kinek nevével 1485. szeptember 30-án kelt oklevelében találkozunk először. Az oklevélben a szabad művészetek és a theológia tanárának, pápai prothonotariusnak és kelczi őrkanonoknak (artium et sacre théologie professor, apostolice sedis prothonotarius, custos Kelcensis et plebanus maioris ecclesie beate Marie virginis Budensis) nevezte magát s egy bécsi alapítványi ház kezelésére vállalkozott. A budavárosi tanács 1489. április 6-iki oklevelében ismét váci prépostnak van nevezve (artium et sacre théologie professori apostolice sedis prothonotarius, prepositus Waciensis et plebanus maioris ecclesie beate Marie virginis parochialis nostre) s e méltóságát a budaváros,
