Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Kovács Lajos: A régi pesti Vigadó építésének előzményei 62-90

A RÉGI PESTI VIGADÓ ÉPÍTÉSÉNEK EI^Ó'ZMÉNYEI 73 A vásár- és városrendezés és az új városrész építése hozta felszínre az új színház és az ezzel kapcsolatban álló táncterem építésének eszméjét és adott lehetőséget Schilson bárónak arra, hogy oly formában javasolja ez intézmények megvalósítását, hogy ennek eredményekép, bár hosszú idő eltelte után, de nemzetközi viszonylatban is számottevő színházépülethez és vigadóhoz jutott Pest. III. A pesti vásár- és városrendezésnek meg kellett oldania az egykori haj óhíd mellett álló rondella kérdését. Bz a rondella ugyanis akadályozta a városfalon kívül fekvő területek felől a hídra való feljárást. Az állathajtást azonban a falon kívül akarták a hídra irányítani, hogy a Belváros közlekedését ne zavarja. Bzt csak úgy érhették el, ha a hídfő mellett álló rondellát lebontják. В rondella közelében a hídtól lefelé, a mai Régi Posta-utca végén egy másik köralakú építmény is állott, melyet a pestiek szintén rondellának hívtak és amelyet 1773-ban színházzá építettek át. A hajóhídra irányuló közlekedést akadályozó rondella lebontásához kikérték és meg is nyerték az uralkodó hozzájárulását. A hídrondella lebontásának elrendelésével egyidejűleg azonban József a színház áthelyezésére nézve is intézkedett, mert értesülései azt látszottak mutatni, hogy a színház az eltávolítandó hajóhíd-rondellában van.*^) В tévedés alapja nyilvánvalóan a helytelen informálás volt és ennek kell betudni azt is, hogy az uralkodó a színház új helyéül azt a köralakú építményt szemelte ki, melyben már 1773 óta elhelyezést talált a színház. Azt, hogy József tényleg ezt, a pestiek által szintén rondellának hívott építményt jelölte ki a színház helyéül, teljesen beigazolja Schilson felterjesztése, melyet az áthelyezés elrendelésének folyományakép készített, valamint az ehhez csatolt helyrajz.**) Az elmondottakból megállapítható, mi volt II. József szerepe a pesti »Nagy német színház«**/a) létrehozása körül. Az uralkodó tényleg foglalkozott a pesti színház ügyével, mert információi alapján úgy látta, hogy a színház számára új helyiségről kell gondoskodnia. Javasolt megoldása azonban nem juttatta volna a pesti színházat rendeltetésszerű, újonnan emelt hajlékhoz, hanem a kérdést egy már fennálló épület átalakítása útján akarta elintézni, sőt a fennforgó tévedés következtében régi helyén maradt volna a színház. Schilson tapintatosan kerülte, hogy az uralkodó rendeletében foglalt tévedésre ráinutasson. Élete már Pozsonyban szorosan összeforrott a színházzal, most alkalma nyílott rá, hogy a pesti színház érdekében tegyen oly lépést, mely elévülhetetlen érdemet szerzett számára. Válaszát a rondellára és színházra vonatkozó rendeletre egy javaslattal zárta be, mely egyúttal az uralkodó megbántása nélkül megoldotta a felmerült bonyodalmat. Javaslata a következő volt : »Und derohalben wäre meine unvorschreiblichste Meinung, das Theater ganz von diesem Platz mit der Zeit wegzuschaffen und ein ordentlicheres und dem Pester Publico angemesseneres in der neuen Stadt, doch nur damals aufzubauen, wenn durch die neue veräuserende Hausstellen so viel Geld einkomt, dass nicht nur die bereits allerhöchsten Orts begnehmigte, und zu Brrichtung der neuen Stadt