Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Kovács Lajos: A régi pesti Vigadó építésének előzményei 62-90

74 DR. KOVÁCS lyAJOS erforderliche Kosten bestritten, sondern mit solchen auch ohne neuer I^ast der Stadt das neue Theater erbaut werden könnte. Da könnte allen vorangezeigten Ungemächlichkeiten vorgebeuget und ein diesen so wichtigen Platz würdiges, und allen Theilen der alten und neuen Stadt gemächliches Schauspielhaus, in welchen zugleich die Redoutten angetragen werden könnten, erbauet werden.« *^) Tehát aki a »Nagy német színház« eszméjét felvetette, az Schilson volt. Az ő elgondolása következtében épült meg úgy a színház, mint a vigadó is. Színdarabjai már elvesztették jelentőségüket, a német színház is teljesen eltűnt Pestről, a dunaparti vigadó azonban ma is ott áll, ahol az általa kezdeményezett vigadó kivitelre került, sőt a mai épület jórészt a régi épületnek a felhasználásával készült el. Mikor eszünkbe jutnak azok, akiknek ezt az intézményt köszönheti a főváros, elsősorban báró Schilson Jánosról nem szabad elfeledkeznünk. Schilsonnak színház és vigadóépítési javaslatát a helytartótanács és kancellária kedvező vélemény adásával terjesztette az uralkodó elé, aki elfogadta Schilsonnak az építkezések ügyében tett előterjesztését és engedélyt adott a kivitelre, elrendelve egyúttal megfelelő telekkiválasztását.*^ A hely kiválasztására nézve nem volt egyöntetű az uralkodó és Schilson felfogása. Schilson szemében az volt a legfontosabb, hogy az új színház elhelyezése színházi kocsi- és gyalogközlekedés zavartalan lebonyolítása szempontjából megfeleljen és egyformán megközelíthető legyen a pesti és a Pestre nagy számban átjáró budai publikum számára is. Az uralkodó elsősorban azt kívánta, hogy a kiszemelt telek szabályos legyen. Olyan telket akart, mely négyszögletes, előtte tér, két oldalán pedig utca van. Schilson a lipótvárosi telekfelosztás tervezetében a 20. és 21. szám alatt fekvő parcellákat találta alkalmasnak a célra, mely parcellák a mai helyzet szerint a Váci-utca torkolata előtt, a mai Vörösmarty-tér területén feküdtek. Jelentette is ennek a helynek az előnyeit az uralkodóhoz, egyúttal azonban megjelölte azt a telektömböt is, mely az uralkodó intencióinak felelt meg legjobban.*^) Ez a telek a felosztási terven 15. és 16. számot viselt. A mai állapot szerint annak a helynek felel meg, mely elölről a Deák Ferenc-térre nyílik, két oldalán az Brzsébet-tér és Deák Ferenc-utca fogja közre, a Duna felől pedig a Miatyánk-utca határolja. E telek közelében, a mai Sütő-utca területén éppen akkor készültek megnyitni a városfalat, ami a pestiek számára megkönnyítette e hely elérését. A hajóhídhoz, melyen a budaiak Pestre jártak, a Schilson által javasolt telek volt közelebb. A fekvése is sokkal szebb volt, mert a Duna felé eső oldalán sétány feküdt és ennek nagy jelentőséget tulajdonítottak később a színházlátogató közönség kényelme szempontjából. Egyelőre az uralkodó a 15. és 16. számmal jelölt parcellákat állapította meg a tervezett színház helyéül.*^) A színház helyének kijelölése után Schilson hozzálátott a tervek és költségszámítások kidolgozásához, úgy hogy remélni lehetett ennek az intézménynek a gyors megvalósítását. A költségek fedezetéül azt a pénzt szánta a báró, mely a Lipótvárosban eladott telkek vételáraként egyelőre a vásárlóknál maradt. A vásárlók ugyanis csak egyharmadát fizették azonnal a vételárnak, a többire tíz év haladékot kaptak. Schilson úgy számította, hogy az építkezés költsége 62.040 forint 52 1/2 krajcárra fog rúgni. A telkek után a kintlevő követelés 116.986 forint 52 1/2 krajcárt tett, bő fedezetet