Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)
Kovács Lajos: A régi pesti Vigadó építésének előzményei 62-90
72 DR. KOVÁCS IvAJOS azokat a roppant fejlődési lehetőségeket, melyek nyitva állottak Pest számára. Nemcsak elősegítette a városrendezési munkálatok megindulását, hanem az uralkodó bizalmát megnyerve élükre állt és a legnagyobb energiával mozdította elő sikerüket. A színházi kérdések iránt még pozsonyi évei alatt megmutatta fogékonyságát. 1766 április 14-én került a kamarához mint tanácsos^^) és ez állása Pozsonyhoz kötötte. A város élénk színházi élete nem maradt rá hatástalanul, amit legjobban ránkmaradt színdarabjai igazolnak. 1777-ben adták elő a »Die Wilden« című darabját^'), 1784-ben pedig »Ladislaus Koenig von Ungarn oder die entdeckte Unschuld« című hazafias tárgyú darabját adta elő a pozsonyi német társulat.^^) A Pozsonyban szerzett színházbarát hajlamokat Schilson Pestre is elhozta magával. A pesti adminisztráció vezetésével történt megbízatása előtt is volt már Schilsonnak különleges feladata, megelőzőleg mint ruszti és soproni kommiszárius működött. Az Orczy távozása után kapott megbízatás feladatává tette, hogy irányt szabjon abban a forrongásban, melynek a nagyjövőre hivatott Pest életében el kellett következnie. Mikor Pestre került, már folytak a tárgyalások arról, hogy a régi, kicsire szabott Belvárosban elhelyezett vásárokat úgy telepítsék át, hogy megsokszorozódott nagyságukban se akadályozzák a közlekedést, ne zavarják a vásárokon érdekelt közönség és kereskedők kényelmét és ne veszélyeztessék a város biztonságát. E kérdés megoldása nagyobb pénzalapot igényelt s a választott polgárság által képviselt felfogás következtében ezt az egyes polgárok anyagi megterhelése nélkül igyekeztek összehozni. A tanács a Váci-kapu előtti térséget házhelyek számára akarta eladni, az így befolyó pénz adta volna a rendezéshez szükséges alapot. з^) Arra számítottak, hogy az összeg más alkotások megvalósítására is elég lesz. A tanács tervei szerint főleg szociális jellegű alkotások kerültek volna megvalósításra, ami a tanács felfogásának korszerű átalakulását mutatja.*^) Schilson hamarosan egészen otthon volt a megoldásra váró kérdések közt. Teljesen magáévá tette a város fejlesztésére és szépítésére irányuló törekvéseket és maga is készített tervet a felépítendő új városrész szabályozására. Terve a helytartótanács útján az uralkodó elé került és József el is fogadta kivitelre, teljhatalmat adva neki a végrehajtáshoz. A városi tanács, minthogy maga vetette fel először az új városrész építésének gondolatát, szintén készített tervet. vSchilson a város tervérőinagyon lekicsinylően nyilatkozott s miután ennek következtében az uralkodó nem is vette figyelembe e tervet, a tanács Schilsonra megneheztelt és nem nézte jó szemmel működését.*^) Még kevésbbé volt barátja a választott polgárok testülete, mely testület tagjai elsősorban a belvárosi polgárok sorából kerültek ki. Sérelmesnek tartották e körben, hogy a vásárokat a falakon kívülre vitték, mert emiatt elvesztették a belvárosi polgárok azokat a jövedelmeket, melyekhez a kereskedőknek nyújtott szállás és élelem útján jutottak.*2) Ha tehát az eszme, melynek gyakorlati megvalósítása Schilsonra várt, a város köreiből indult is ki, e körök részéről nem találhatott több támogatásra, mint amennyit kénytelenek voltak a hatalom rendelkezésére bocsátani, József halála után pedig teljes elkeseredéssel robbant ki Schilson ellen a polgárság hangulata.
