Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)
Kovács Lajos: A régi pesti Vigadó építésének előzményei 62-90
A RÉGI PESTI VIGADÓ ÉPÍTÉSÉNEK El^ŐZMÉNYEI 71 Megszűnt II. József alatt az a nagy távolság is, mely eddig akadályául szolgált annak, hogy az országos kormányzat tényezői alaposan megismerhessék Pest városa problémáit. Megszűnt ugyanekkor a két kormányszék, a helytartótanács és kamara különállása, miáltal lehetővé vált az eléjük kerülő ügyek gyorsabb elintézése. A város részéről az üdvös újításokkal szemben megnyilvánuló minden ellenállásnak egy csapásra vége szakadt, mikor királyi rendelet közigazgatásilag a vármegyének, gazdaságilag pedig a kamarai adminisztrációnak rendelte alá a szabad királyi városok tanácsait, amivel egyúttal megszűnt a helytartótanáccsal való közvetlen kapcsolatuk is.2^) Pest fejlődésének előmozdításában a Pest-kerületi kamarai adminisztráció vette ki a legjelentősebb részt. A kamara önállóságának megszüntetése után szükségesnek mutatkozott oly szervek létesítése az egyes kerületekben, melyek a korábban a kamarának alárendelt intézmények fölött a felügyeletet gyakorolják és legmegfelelőbben kapcsolják azokat az egyesített kormányszékhez. E célból alakította meg az uralkodó a tíz kerület mindegyikével párhuzamosan működő gazdasági elsőfokú hatóságokat, a kamarai adminisztrációkat s ezeknek rendelte alá később gazdasági vonatkozásban a szabad királyi városokat. A kamarai adminisztráció elsősorban felügyeletet gyakorolt. Önállóan nem intézkedett, mert a felmerülő ügyekben mindig jelentést tett a helytartótanácsnak, kérve annak döntését. A kamarai adminisztrációnak a pesti városi életre való nagy befolyását azért könnyen megérthetjük. A város gazdasági ügyekben való érintkezését a helytartótanáccsal teljesen a kamarai adminisztráció közvetítette, ha pedig a városnak kívánsága volt ilyen ügyekben, mindig kikérte a helytartótanács az adminisztráció véleményét. Felsőbb rendeletek végrehajtását szintén a kamarai adminisztráció rendelte el a városban, ha azok gazdasági vonatkozásúak voltak, a végrehajtás foganatosítására pedig ügyelt és jelentést is tett sokszor az eredményről. Igen jelentős volt az, hogy a Pest-kerületi adminisztráció Pestvárosában székelt és a helyszínen mindenről közvetlen és kimerítő értesülést szerezhetett. Emelte az adminisztrátor befolyását a pesti életre az a királyi rendelet, mely rábízta a városrendezés és ezzel kapcsolatban új városrész létesítésének az ügyét, mely kérdések ebben az időben az érdeklődés központjában állottak. Nagy lehetősége volt a mindenkori adminisztrátornak a város ügyeire való befolyáshoz. Az adminisztráció szervezete nem testületi volt, a szálak mind az adminisztrátor kezében futottak össze. Az adminisztrátor személyén múlott csak, hogy mennyire használja ki e nagy befolyást. A pesti kerületi adminisztráció élén nyolc éves fennállása alatt két adminisztrátor állott. Az első, báró Orczy László 1787 tavaszáig vezette az ügyeket, ekkor báró Schüson János került a helyébe. Orczy nyugodt, megfontolt ember volt és hivatali eljárásában teljesen az eddigi megszokott formákban járt el. Utódja, báró Schilson János egész más egyéniség volt. Megbízatása az adminisztráció vezetésével ambícióját elégítette ki s teljes odaadással szentelte magát az ügyeknek. Működése a tettrekészség és munkabírás számtalan példáját mutatta, intézkedéseiben pedig állandóan felszínre került temperamentumos egyénisége. Hamarosan felismerte
