Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Kovács Lajos: A régi pesti Vigadó építésének előzményei 62-90

A RÉGI PESTI VIGADÓ ÉPÍTÉSÉNEK ElyŐZMÉNYEI 69 mert úgy látta, hogy más kérdés megoldása kívánja. Éppúgy állott a helyzet a színházzal kapcsolatban, mint Pest város rendezésével és szépítésével, ami szintén nem tartozott programmjához. Amint azonban Pest első rendezése és à város szépítése alatta indult meg, úgy merült fel ennek a rendezésnek a során a rendeltetésszerű színház és vele kapcsolatos redut megépítésének az eszméje is. Ahhoz azonban, hogy kísérlet történhessék a város költségén építendő redut megvalósítására, nem csak az uralkodó felfogásának kellett a város fejlesztésének érdekében megváltoznia, hanem a város ügyeinek intézésében is gyökeres változásnak kellett bekövetkeznie^ mert azok a testületek, melyek II. József reformjáig intézték a város ügyeit, nem kedveztek az ilyen vállalatoknak. Pest igazgatása II. József koráig túlnyomólag a tanács kezébe volt letéve. В testület már közvetlenül a török uralom után megalakult, teljes jogkörébe azonban csak az 1703. évi privilégium helyezte. Ettől a testülettől függött, mennyire tud a város a korszerű fejlődésbe belekapcsolódni. A tanács a városi polgárság soraiból került ki, annak legtehetősebb, legbefolyásosabb képviselői foglaltak benne helyet. A tanácstagság hosszú időn át nem függött előírt képesítésnek a megszerzésétől s az egyes tagok egyéni képességén, tapasztalatán múlott, mennyire volt képes a testület megfelelően intézkedni az eléje kerülő ügyekben. Egyedül a főjegyzői állás viselőjének kellett jogi ismeretek, latin tudás birtokában lennie, ami megfelelő tekintélyt biztosított neki a tanács többi tagja előtt. A tanács működésében mindenkor a helyi viszonyokat és a helyi érdekeket tartotta szem előtt. Különösen ügyelt arra, hogy semmi olyan újítás ne történjék, mely a város pénztárára terhet háríthat. Még haszonnal kecsegtető vállalatot sem igen kezdett meg saját iniciativájából, hanem külön fel kellett az ilyenre hívni a figyelmét, aminek egyik jellemző példáját nyújtják a rondellának színházzá való alakítása körül történtek.2^) Kedvezőtlenül befolyásolta a tanács kezdeményező erejét és vállalkozó kedvét az a függés, melyben részben a választott polgársággal, részben a kormányhatóságokkal szemben volt. A választott polgárok testülete, önálló határozási joggal nem bírt, bár gazdasági kérdésekben meg kellett hallgatni véleményét,^^) az általa képviselt polgárok gazdasági érdekeit azonban mindig erélyesen védte e testület. Míg a tanács a házipénztárba befolyó földesúri jövedelmeket kezelte, a választott polgárság az egyes polgárokra meghatározott kulcs szerint kivetett adó jövedelmekre ügyelt fel.^") A testület tagjai, maguk is adófizető polgárok, mindig azt tartották szem előtt, hogy a városra, mint egészre kivetett adóösszeg minél több adózó közt oszoljék meg. Igyekezetük arra irányult, hogy szaporodjék az adóalanyok száma, mert ezáltal kisebbé vált az egyes adózókat terhelő adóösszeg.31) Az adófizetők érdekében azonban kiterjedt figyelmük arra is, hogy a házipénztárba befolyó jövedelmeken túl a tanács ne költekezzék, nehogy a város eladósodjék és az adósság az egyes polgárokra további terheket rójon. Ha a tanács a megszokott kiadásokon túl új intézmények megvalósítására tett volna kísérletet, könnyen szembe került volna a választott polgársággal. A kormányszékek részéről különösen a kamara szerepe nehezítette meg a városi tanács helyzetét. Amire a városi polgárok érdekében a válasz-