Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)

Kovács Lajos: A régi pesti Vigadó építésének előzményei 62-90

6Ô DR. KOVÁCS I,AJOS annak nem csak az álarcos, hanem az egyszerű táncestélyek bevételeiből is б százalékos részesedést kellett fizetnie jótékony célra.Ebbenaz időbennincs is semmi nyoma annak, hogy Pesten szokásban lett volna álarcosbálok tartása. Pesten tartott álarcosbálokról csak jóval a bálok általános szabályozására vonatkozó rendelet kiadása után találunk határozott említést. Ezek az álarcosbálok a város első két, rendeltetésszerű tánctermében folytak, melyek az említett rendelet kiadásakor még nem állottak fönn és létezésüket annak köszönhették, hogy a nemesség lehetőséget akart nyerni megfelelő táncmulatságok látogatására, ahol a polgári elemtől elkülönülten szórakozhatik.13) Míg ez a két rendeltetésszerű, az előkelő igényeknek is megfelelő táncterem elkészült, Pest város életében fokozatosan haladt előre az a folyamat, mely a régi rendi korlátok áttörése után új társadalmi tagozódás alapjait vetette meg. В folyamat előmozdítására a város kereskedelmi életének fellendülése volt legnagyobb hatással. Pestet elsősorban központi fekvése tette alkalmassá arra, hogy az ország kereskedelmének főhelyévé váljék. Nagyban siettette a város kereskedelmének fejlődését az Alföld betelepülése és termelésének fellendülése. A pesti vásárok rövidesen nem csak az országban, hanem külföldön is híresekké lettek, a város lakossága állandóan szaporodott, a kedvező viszonyok közt pedig megindult az anyagi fellendülés is. Amint a lakosságnak megvolt rá az anyagi lehetősége és a körülmények is kezére játszottak, mindjobban erősödött körében a tanulási vágy, a műveltségben való emelkedésre irányuló törekvés. В törekvésben csak erősíthette őket a város falai közé sereglett tanulóifjúság és az ott élő nemesség, akiknek a műveltség nyújtotta fölényüket állandóan érezhették. Azok a polgárok, akik városi hivatalba akarták bejuttatni gyermekeiket, kénytelenek voltak azokat iskoláztatni, mert hovatovább a városi hivatalnoki állásokat is képesítéshez kötötték. Pestnek a föllendülése nem kerülte el a felettes hatóságok figyelmét sem, ami megerősítette a továbbfejlődést. II. József az egyetemet Budáról ide helyezte át. Javára vált a városnak az is, hogy a kamarával egyesített helytartótanács a szomszédos Budára került. Budáról szívesen jártak át az emberek a mozgalmas, lüktető életű Pestre, mind a nemesek, mind a polgárok. A nemes ifjúság eleinte résztvett egyéb alkalom híján a polgárság táncmulatságain,^*) később azonban igyekeztek teljesen különváltan mulatni.^^) A nemes ifjúság nem sokba vette az egyszerű polgárokat és fölényesen bánt velük, a polgárság viszont félt tőlük és igyekezett távoltartani őket mulatságaitól. 1^) 1776-ban a kölcsönös bizalmatlanság minden korábbi összetűzést felülmúló véres verekedésben robbant ki az említett zöldkerti táncmulatság kapcsán. Bz az esemény adott közvetlen alkalmat árra, hogy a nemesség mulatságai számára külön, rendeltetésszerű táncterem építését szorgalmazza, melyben a maga ízlése szerint, saját körében szórakozhatik.i'^) így indultak meg Pesten is a kor művelt közönségének színvonalán álló táncmulatságok. Annak nem volt akadálya, hogy a nemességet nyert és műveltebb polgárok lassanként szintén az előkelőbb mulatságokat keressék fel, mert Mária Terézia érvényben levő rendelete értelmében az álarcosbálokra mindenki szabadon beléphetett a libériás