Tanulmányok Budapest Múltjából 3. (1934)
Schoen Arnold: A pesti szervitatéri Mária-szobor 157-164
A PESTI SZERVITATÉRI MÁRIA-SZOBOR 163 röpködő angyalkák; a szimbolikus tárgyak Mária dicsőítésére szerzett loretói litániának egy-egy költői metaforáját testesítik meg. A balfelőli angyal aranyházikót tart az ölében, »Mária aranyház« érzékeltetésére ; a jobboldali angyal apró kapuval lebeg, »Mária mennyországnak ajtaja« ábrázolására ; a hátulsó angyal kezében pedig csillag ékeskedik, »Mária hajnali szép csillag« költői kifejezésére. Ez angyalok közül ma már csak a csillagot tartó angyal van meg, de az sem csillagot, hanem helytelen kiegészítés folytán keresztet tart kezében ; és nem az obeliszknek eredetileg hátulsó oldalán lebeg, hanem annak a jobb oldalához van illesztve. В tartalmilag mind Máriára vonatkozó plasztikai ábrázolások fölött szinte lebegni látszik a kígyóövezte földgömbön álló Szeplőtelen Szűz Mária törékeny alakja, aki fohászra összetett kézzel a magasba fordítja fejét, amelyet tizenkét csillag fénye övez. A gondosan megmunkált redőzetű szobor, a finoman jellemzett gyengéd női alak, a rokokósan könnyed Mária arca az időjárás viszontagságai következtében ma már csak roncs. A szobrok kompozicióbeli egységén felül, azok tartalmi egységén túlmenően, amelynek a programmját bizonyosan egyházi személy, jelen esetben egy szervita atya szerkesztette, azok megmunkálása, formakezelése is egységes, bár az időjárástól és számos restaurálástól több finom részlet lehámlott, lemálott, megtompult, eltorzult. Ezek a szobrok Mária szobrának a kivételével, amely hátulról is kidolgozott ronde-bosse, mind egy nézetre szánt reliefszeru ábrázolások, akárcsak a reliefek ; technikai kivitelük egy mesterre vagy legalább is egy szobrászműhely egyöntetű formalátására utal. Mesterüket, szobrászukat egykorú adatok nélkül szintén nem ismerjük aktaszerű pontossággal. Azonban az irodalomba e szobrok szerzőjéül bevezetett Rieder András nem lehetett a mesterük azért, mert a tiroli Kufsteinből származó s Pesten 1714 március 27-én polgárrá lett szobrász pesti tartózkodásának 1722 után már semmi nyoma ; Rieder itt nem halhatott meg, mert neve a halotti anyakönyvekben nem fordul elő, hanem máshová vándorolt és Pest egy ideig, e szobrok készülése idején, legalább is az átkutatott levéltári anyag ezidőbeli aktáiból következtetve, állandó szobrász nélkül szűkölködött 1733 június 26-áig, amely napon Pest város szülöttje, Gundrich Ferenc Károly szobrász lőn városi polgárrá s állandó lakossá 1747-ben bekövetkezett haláláig. így történhetett, hogy 1723-ban a belvárosi templom szentélyfalának külsejére alkalmazott szent Flórián-szobrot a városi tanács megrendelésére a Budán működő Hörger Antal szobrász faragta ; az a Hörger ([1765), aki 1713-ban a budavári Szentháromság-szoboremlék reliefjeit készítette, aki a pesti szent Flórián-szobor készítésének esztendejében fejezhette be a budavízivárosi Immaculata-szoboremléket. Az a körülmény, hogy a pesti városi tanács Hörger szobrászi készségét vette igénybe, valószínűvé teszi azt a föltevésünket, hogy a pesti szerviták is más, helybeli szobrász nemlétében Hörgerhez fordultak a Mária-oszlop plasztikájáért, akár Hölbling, akár Paur tervezte annak architektúráját. Ezt a történeti valószínűséget megerősíteni látszik az a művészettörténeti tény is, hogy Hörger a várbeli Szentháromság-emlék reliefjeinek és a budavízivárosí Mária-szobornak az elkészítésével teljesen érett bizonyítékát adta ilyen feladatra való rátermettségének. És végül budai műveinek stiláris és technikai 13*
